
Tokaj a középkorban sokáig csak révként szolgált - először a XVI. században ívelte át itt fahíd a Tiszát.

A Pécsely-patak több mint 200 éves, kettős nyílású, barokk stílusú műemlék hídján Nepomuki Szent János szobra áll.

Feketeházy János által tervezett és a párizsi Eiffel-cég által 1883-ra felépített régi vashidat a II. világháború során felrobbantották.

Az építmény a magyar vasút- és hídépítés századforduló előtti nagy korszakára emlékeztet - és Matuska Szilveszter 1931-es robbantása után szerzett kétes hírnevet.

Duna menti, római kori őrtorony romjai a IV. századból valók.

A hortobágyi kilenclyukú hídnál 21 évvel idősebb, alapkövét 1806-ban tették le. Az eredeti híd kb. 80 méter hosszú, kilencnyílású volt, mára öt íve maradt meg.

Az 1846-ban készült, 43 méter hosszú és 6,7 méter széles híd 1975-ig volt használatban.

Az ősagárdi úton, a Loska-patak egyik ágán átívelő egylyukú, boltozott kőhíd 1825-ben tömött homokkőből épült klasszicista stílusban.

A Dejtárra vezető úton, a Derék-patak fölött átívelő, háromlyukú barokk stílusú kőhíd 1800 táján épült, mellvédjét később emelték. A híd anyaga romhányi homokkő. A községben a középkorban fontos utak keresztezték egymást. A híd teljes hossza 22 méter, pályaszélessége 5 méter. A mederpillérek a délkeleti oldalon jégtörőkkel készültek.

A 2001-ben elkészült viadukt a magyar-szlovén vasútvonalon, a Zala folyón, illetve a folyóvölgyön ível át. 1400 méteres hosszúságával ez Magyarország leghosszabb, Európa negyedik leghosszabb vasúti völgyhídja, amelynek megépítéséért a kivitelező Építőipari Nívódíjat kapott.