
A kastély barokk eredetű, korai neoreneszánsz stílusát 1846-47-ben kapta, valószínűleg Ybl Miklós és Pollach Ágoston tervei alapján. A XIX. század végén pedig eklektikus stílusban alakították át.

A nagykastélyt a Gyurcsányi család emeltette 1750 táján, csak később lett a Prónayaké. Az impozáns épület mellett álló manzárdtetős Prónay-kiskastély szintén 1750 körül épült.

A Károlyi-kastély a XIX. század közepén épült klasszicista stílusban, de romantikus részletek is láthatók rajta.

A falu egykori birtokosai, a Majláth család nevét őrzi a barokk eredetű, de a XIX. század második felében teljesen átépített kastély.

Az 1741-ben épült barokk épület mai klasszicista formáját Hild József tervei alapján 1834-ben nyerte el. A kastélyt gróf Sándor Móric, a legendás ″ördöglovas″ építtette.

A kúria 1824-ben, más források szerint 1842-46 közöt épült klasszicista stílusban.

A nagyközség főutcája melletti magaslaton, többhektáros egykori díszparkban áll a Prónay-kastély és néhány melléképülete.

Romantikus-eklektikus kastély.

A Rákóczi-Dessewffy-kastély az 1700-as években épült, barokk stílusban.

Az egyemeletes, négy saroktornyos barokk kastély a XVIII. század elejéről származik. A középrizalitokkal ellátott épület feltehetően a XVII. században készült, XVIII. századi barokk átalakítással. A főhomlokzathoz kétkarú lépcső vezet. Az épület hagymakupolás saroktornyain...