
Óvárra két irányból is közelíthetünk, az apátsági templom vagy pedig a híres szélmarta sziklák felől. Az Óvár tulajdonképpen vulkáni kráterperem maradványa.

A mintegy 2200 hektár kiterjedésű tájvédelmi körzet Várpalota és Székesfehérvár között, a Sárrét északi részén terül el. A terület eredetileg elsősorban az itt fészkelő túzokok miatt kapott védettséget.

A síkságon szétterülő Duna hordalékából szigeteket, zátonyokat épít, majd számtalan ágra szakadva folyik tovább. Márciusban csak végtelen víztükör látszik, májustól már egyre több a sziget, a táj állandóan változik.

A Naplás-tó és környezete a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros második legnagyobb, összesen 150 hektáros természetvédelmi területe.

Kora tavasszal a nárciszok, ősszel a kikericsek virágpompája borítja el a Basakert nevű 13 hektáros természetvédelmi területet.

A község határának döntő része a Zselici Tájvédelmi Körzethez tartozik.

A Pest-megye keleti részén elhelyezkedő Tápió-vidék az Alföld egyik legváltozatosabb kistája, amely a természeti értékek valóságos kincsestárát őrzi.

Európa legnagyobb bazaltfennsíkja a Medves, leglátványosabb képződményei a bazaltorgonák. A hegyekről, különösen a 729 méteres Karancsról igen szép kilátás nyílik.A tájvédelmi körzet legmagasabb pontja a Karancs, amit "palóc Olimposznak" is neveznek: a hármasosztatú titokzatos hegy gyakran felhőköpenybe, ködtakaróba burkolódzik, csakúgy mint a görög mitológia isteneinek lakhelye.A Medves a nógrádi-medence legszebb formájú vulkáni...

A 47 hektáros kistápéi láprét természetvédelmi terület. Védett ritkaságok, jégkorszaki maradvány fajok és más tájak rejtélyesen idekerült növényei élnek itt. Madárvilága is igen gazdag.

A Gerecse alapkőzete a földtörténeti középkorban kialakult mészkő, amely a vetődések során darabokra tört, a magasba emelkedett, és egyes rétegei elcsúsztak egymáson. A hegységre jellemzőek az északnyugat-délkeleti irányú törések, melyekben sajátságos medencék jöttek létre.