
A kikötőtől keletre találjuk a hajdani Fülöp község XIII. századi, román stílusú templomának romjait.

A római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások során a település nagyságához képest jelentős méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak, amit romkertként mutatnak be.

I. Béla király 1061-ben alapította a szekszárdi bencés apátságot. Az 1967-ben feltárt apátsági falak, illetve a hozzájuk tartozó bizánci stílusú, tizenegy karéjos templom falai a vármegyeháza belő udvarán láthatók.

1997-ben egy ház alapozási munkálatainál véletlenül előkerült romokról kiderült, hogy a régi iratokban több helyen is említett román kori Alexandriai Szent Katalin-templom és ispotály romjait találták meg. A romokat mintaszerűen konzerválták, és a telkibányaiak összefogásának köszönhetően az eredeti alapokon felépítették az ispotályhoz tartozó kápolna rekonstruált épületét. A kápolnabelső kialakítása Pintér János...

Egy kis magaslaton áll a hajdani Papsoka falu Árpád-kori templomának romja. A templom román stílusban épült egy római ház falaira, majd a XIV. és a XV. században átalakították gótikus stílusban.

A falu közepén egy nagy téren áll az 1440 körül épült gótikus templom tornyának maradványa.

A babócsai vár területe a XIII. századtól a XVII. századig lakott volt. A vár központi helyén álló kegyúri apátság, a Szent Miklós monostor a Tibold nemzetség temetkező helye volt.

A település határában húzódó Pótharaszti erdőben található a település még fel nem tárt Árpád-kori emléke, a Pusztatemplom romja.

Az egykori kántorház kertjében előkerült újkőkori telepnyomok arra utalnak, hogy a hajdan itt húzódó Kerek-árok a Körös természetes medre lehetett.

Egy 1802-es oklevél tanúsága szerint az Árpád-korban a falu mai közigazgatási területén öt kis település létezett. Ezek egyike volt Hetye, ahol ma is látható az Árpád-kori templom tornyának maradványa.