
A Cserép-vár a hagyomány szerint avar földvár helyén épült. A kővárat valószínűleg az Ákos nemzetség a XIII. század második felében emeltette. A XVI. században elpusztult, kevés fal maradt belőle. A vár 1387-től 1437-ig Zsigmond királyé, 1458-1480 között a Rozgonyiaké, majd a Báthory család birtoka volt. Eger eleste után a törökök...

A vár első okleveles említése 1450-ben tűnik fel ″Castrum Babolcza″ alakban, mely 1474-ben a Báthori család birtokába került.

A Rába bal partján álló Kesző várának falmaradványai a török ellen épített védelmi vonalra utalnak.

A víztoronynál lévő akácos rejti a hajdani földvár romjait. Az árokrendszer még ma is jól kivehető. Az árok és a belső vár között ma a zsidótemető van. 1541-ben a török csellel elfoglalta Buda várát. A megszállás tartósnak tűnt, a hódítók támadásai, rablásai ellen az országban több helyen kezdtek hevenyészett építkezésekbe,...

A kis földvárat valamikor a Rinya egyik holtága vette körbe.

A meredek sziklaszirt tetején áll az ősi szarvaskői vár romja. A vár fölötti rész természetvédelmi terület. A falmaradvány kevés, de a gyönyörű kilátás miatt érdemes megtenni ezt a nem könnyű sétát. A rom tetején kialakított kilátóból nagyon szép a panoráma: látni a Keselyű-bércet, a Tardos-bércet, a kettő között pedig az...

A meredek löszfal, e természetes erősség tetején a rómaiak erős kőerődöt építettek. A Rákóczi-szabadságharc idején (Vak) Bottyán János generális is a Sánchegyen jelölte ki a dunai átkelését védő erőd helyét.

A babócsai vár területe a XIII. századtól a XVII. századig lakott volt. A vár központi helyén álló kegyúri apátság, a Szent Miklós monostor a Tibold nemzetség temetkező helye volt.

A középkori vár maradványai ipari területen, a vasútállomás mellett találhatók.

Egy ház udvarán áll az 1553-ban emelt, úgynevezett Csigás-torony, ebben volt a városi kínzókamra a XVIII. század elején.