Látnivaló

Három hársfa

Az 1849-es kápolnai csata helyszínének tartott területen lévő hársakat 1785 körül ültették. Ezek a szabadságharc idején több mint hatvanévesek voltak. Az akkori csata ágyúi által okozott sebeket ma is láthatjuk. A fákat 1978-ban nyilvánították védetté. Úgy tartják: a kápolnai csata után Kossuth Lajos ezek alatt a fák alatt mondta...

Festetics-fenyőfasor, Keszthely

A Festeticsek által ültetett kettős feketefenyő-fasor, egy a területből kiemelkedő dombvonulaton, nyílegyenesen vezet a fenékpusztai római romokhoz, majd tovább Fenékpuszta vasúti megállóhoz.

Az Oktatási és Üdülő Központ parkja

A kéthektáros park egy részében még az eredeti tölgyes erdőtársulás található. Fái közül legértékesebbek a 22-25 m magas 370-420 cm törzskerületű 220-250 éves kocsányos tölgyek. A kert többi részét díszfákkal, bokrokkal ültették be, illetve gondozott gyepfelület borítja.

Rákóczi-forrás

A szénsavas Rákóczi-forrás közvetlenül a tó partján található. Ezen a vidéken oly gyakori savanyúvizek egyike ez a forrás.

Úszóláp, Veresegyház

A szép környezetű veresegyházi tó mint természeti érték is jelentős az itteni úszólápok, a község címerében is szereplő vízililiom miatt.

Kőrises égerláp

Itt található a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi területe, a tabdi kőrises égerláp, amely az Alföldön egykor kiterjedt láprétek, nedves kaszálók, láperdők összefüggő maradványa. Növényzete Európában egyedülálló az orchideafajták miatt....

Strázsa-hegy, Szabadszállás

A 125 méter magas Strázsa-hegy tulajdonképpen a Duna-Tisza közére jellemző homokbucka. A terület felszíne rendkívül tagolt, helyenként 45 fokos lejtők, ″szurdokvölgyek″ tarkítják. A telepített erdők megváltoztatták a természetes növényzetet.

Ősrög

A 10-14 millió évesnek tartott Zempléni-hegység északkeleti részén, attól szerkezetileg elkülönülve - a Hegyközhöz tartozó Felsőregmec és Vilyvitány területén - előbukkant kristályos rögök hazánk legidősebb felszínen található kőzetei. A szakemberek feltételezése szerint 900 millió évesnél is idősebbek lehetnek. Az ősrög anyagát tekintve elsősorban átkristályosodott (metamorfizálódott) csillámpala és gneisz alkotja.

Hévízi-tó (természeti érték), Hévíz

A világ legnagyobb kiterjedésű gyógytavának felszíne 4,4 hektár. A víz hőmérséklete a forrásbarlangban 39,8 Celsius-fok, nyáron 34-36 Celsius-fok, de télen sem süllyed 26-29 Celsius-fok alá.