Lenti

A település leglátogatottabb nevezetessége a testi-lelki felüdülést szolgáló gyógyfürdő és a mellette lévő energiapark. Annak ellenére, Lenti 1925-ben járási székhely, a II. világháború utáni politikai légkörben nem fejlődhetett: túl közel volt az akkor ellenségnek kikiáltott Jugoszláviához.

A rövidesen bevezetett határsáv ezt a helyzetet még tovább nehezítette. Csak az 1960-as években, a politikai enyhülést követő gazdasági átalakulás megindulásával léphetett ismét a fejlődés útjára. Ennek eredményeként Lenti előbb nagyközségi rangot kapott, majd a környező öt községgel egy közigazgatási területet alkotva várossá vált 1980-ban. Lendületes fejlődését nagy mértékben az 1978-ban megnyitott, és azóta folyamatosan modernizált és gyógyfürdővé fejlesztett termálfürdőjének köszönheti.

Múltidéző

Lenti históriája az írott történelem előtt kezdődött, de a várostól nem messze vezetett a híres Borostyánkő út, amin a rómaiak a borostyánt szállították a Balti-tengertől az Adriához.

Írott története a XIII. századtól olvasható, első említése 1237-ből származik. Nevét Nempthynek (Németinek) írták, ami arra utal, hogy ekkor többségében német telepesek lakták. A középkori település és környéke Boleszláv fia, Buzád tulajdona volt. Nemzetségétől IV. Béla király elvette, ám a Hont megyei várfölddel kárpótolta őket. 1275-ben a királyi vadászok falujaként említette egy oklevél. Váráról 1343 óta tudunk, amikor Nagy Lajos király a faluval együtt Lendvai Miklósnak adományozta, kiknek örökösei, a Bánffyak, évszázadokon át birtokolták. Korán jelentős településsé vált, hiszen 1380-ban már oppidum, vagyis mezőváros, s talán ezért is pörösködtek tulajdonjogáért a XVI. század legjelentősebb főnemesi családjai. I. Ulászló seregei 1441-ben meg is ostromolták, de később ismét a Bánffyak birtoka lett. Egyik leszármazottjuk, Miklós 1570-ben itt tartotta menyegzőjét a szigetvári hős leányával, Zrínyi Orsolyával.

Lenti a XVI-XVII. században jutott ismét komolyabb szerephez: a mocsaras Kerka-patak mellett egy szigeten felépült a vára. A törökellenes harcok idején egyre nagyobb jelentőségű lett az erősség. A harcok múltával a település jelentősége csökkent. A Bánffy család magvaszakadtéval Lenti előbb a Nádasdyaké, majd 1667-ben a kincstáré, végül 1690-ben Esterházy Pál hercegé lett. Az 1770-es összeírás már említett egy iskolát is. Lenti gazdasági és társadalmi életét jelentősen felpezsdítette, hogy az 1890-ben megindult a vasút.