Létavértes

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan keleti irányban a 48-as úton Vámospércsig, onnan déli irányban 17 km a Pocsajra vezető úton; Vasúton: a Debrecen-Sáránd-Létavértes vonalon.

Létavértes mai formájában 1970-ben jött létre Nagyléta és Vértes községek egyesítéséből - 1950-ig mindkét falu Bihar megyéhez tartozott. A trianoni döntéssel Romániához került Székelyhíd szerepét átvéve Nagyléta járási székhely (1920-1955). Létavértes 1996 szeptemberétől város. A környék országosan is nevezetes monokultúrás tormatermesztéséről.

Nagyléta 1291-ben jelentékeny egyházas helyként bukkan fel először írásos forrásban. 1552-ben 88 telekkel Báthory András birtoka. A török hódoltság korában a kétfelé adózó sávba esett,s 1614-ben Sólyomkő várához tartozott. Tudjuk, hogy 1613-ban Nagylétán is éltek hajdúkatonák, de kiváltságlevelüket nem ismerjük. Igazi viszontagságait Várad török kézre kerülése után élte meg: az 1692-esösszeírás már három éve néptelennek mondta - ekkor a szentjobbi uradalom része, s erdélyi kincstári birtok. Hamar újratelepült,1715-ben már 69 családdal írták össze. A XVIII. században a Dietrichstein család tulajdona, nevükhöz jelentős román betelepítés fűződik.

A XIX. században uradalmi központ, neves jószág igazgatója Irinyi János (1787-1856), a híres Irinyi-fiúk apja. A dualizmus korában létesült itt takarékpénztár, két olvasóegylet, három temetkezési egyesület, önkéntes tűzoltóság, s még több társadalmi egyesület. A trianoni döntéssel a határ jelentős része Romániához került. 
Vértes csak 1435-ből adatolható, ekkor azonban egyházas hely. Az 1692-esösszeírás lakatlannak találta. A lakosság azonban visszaszivárgott, s tevékenyen vett részt a Rákóczi-szabadságharcban. Az 1713-as összeírás már 68 jobbágycsaláddal vette számba. Birtokosai vármegyei köznemesek. A XIX. század derekán a községben több salétromszérű is volt, ahol"ásták", illetve főzték a hadicélokat szolgáló salétromot, amit innen a debreceni salétromhivatalba szállítottak.

A ligetes létavértesi táj természetes folytatása a debreceni erdős pusztáknak. A település északi részén, Újléta felé természetvédelmi területet találhatunk, ahol érdemes gyalogos, vagy akár lovas túrákat tenni. Utóbbira a Piremon pihenőközpontban a Kertek-Erdők-Ligetek Egyesület Liget-farmja kínál lehetőséget, itt igény esetén szálláshelyet is kaphatunk. A városban önálló vadásztársaság működik, a helyi horgászegyesület saját halastóval is rendelkezik.