Líceum, Eszterházy Károly Főiskola, Eger, Eger

Az 1700-as évek második felében épült líceum szerkezete a barokk stílust követi, de általában rokokó díszítőelemek ékesítik, kivéve a bazilika felé forduló főhomlokzatot, amelyet a kezdődő klasszicizmus jellemez.

A főhomlokzat hármas kapuján belépve ovális kapucsarnokba jutunk, majd a kétkarú lépcsőházba. Az első emeleten a főlépcsővel szemben nyílik a díszterem, mennyezetét Franz Sigrist hatalmas freskója díszíti, és az egyetem négy karát, fakultását ábrázolja. A jogi kart az Igazság szobrával és a Hétszemélyes táblával, a bölcseletet földméréssel, csillagászattal, katonai és politikai földrajzzal; az orvoslást boncolással, gyógyítással; a teológiát egyházatyákkal, angyalokkal, égbolttal és allegorikus képekkel jeleníti meg.

A könyvtár

Az épület déli szárnyának nagytermébe a könyvtár került. Falait a mennyezetig tölgyfából készült copfstílusú polcos faburkolat fedi. A Tridenti zsinatot ábrázoló mennyezetfreskóját Kracker János Lukács és Zach József festette. A polcsorokat lombfűzéssel övezett ovális medaillonok díszítik, bennük írók, tudósok domborműves arcképeivel. A könyvtár állománya ma már 76 000-re emelkedett, ebből 700 kézirat, kódex és 87 ősnyomtatvány. Itt találhatók Mikes Kelemen törökországi leveleinek kéziratai, az 1473-ból való Budai Krónika, Turóczi krónikája, s az egyetlen - Magyarországon levő - Mozart-levél, a zeneszerző kézírásával. A líceum harmadik nagy terme a kápolna, amelynek mennyezetfreskóját Anton Maulbertsch készítette 1793-ban.

Kis líceumtörténet

A líceum 1765-től 1785-ig épült. Az eredeti terveket J.I. Gerl készítette, melyeket némileg módosított Fellner Jakab építész. Az építőmester 1765-től Povolny János volt.

A líceumnak nevezett épületben 1793-ban kezdődött meg az oktatás. Az idők folyamán jogakadémia, líceum és tanítóképző működött az épületben, 1949-től tanárképzés folyik itt. Hosszú ideig viselte a Ho Shi Minh nevet, majd 1989-ben felvette az alapító nevét. 1999-től már nem tanárképzőként, hanem általános főiskolaként tartják nyilván.

A főiskola névadója az építtető, Eszterházy Károly püspök, aki szívügyének tekintette az oktatást. "Soha semmi sem szerezhetett volna lelkemnek nagyobb örömöt ennél...mert hiszen, amikor ennek a líceumnak alapjait lefektettem és nagy költségemmel be is fejeztettem, semmi másért nem tettem, mint szeretett hazámért és a közjóért, hogy itt a Múzsák otthonában, a királynak hű és a hazának hasznos polgárokat formálni lehessen" - írta.