Litke

A település megközelíthető közúton: Szécsény vagy Salgótarján felől; illetve vasúton: az Aszód-Galgamácsa-Ipolytarnóc vonalon.Litke ősi település, a környék már jóval az időszámítás előtt lakott volt. Egyike azon palóc községeknek, amelyek IX-X. századi lakosságáról a kutatók úgy vélekednek, hogy nem a honfoglaló magyarsággal érkeztek ide. A XVIII. század első felében a Koháry grófok...

A település megközelíthető közúton: Szécsény vagy Salgótarján felől; illetve vasúton: az Aszód-Galgamácsa-Ipolytarnóc vonalon.

Litke ősi település, a környék már jóval az időszámítás előtt lakott volt. Egyike azon palóc községeknek, amelyek IX-X. századi lakosságáról a kutatók úgy vélekednek, hogy nem a honfoglaló magyarsággal érkeztek ide. A XVIII. század első felében a Koháry grófok lettek a földtulajdonosok. (A Koháryak 1725-ben 35 szegény számára "menházat, ispotályt" építtettek, ami abban az időben ritkaságszámba ment.) Litkén született Détári Borbás Vince (1844-1905), a jeles természettudós, flórakutató, geobotanikus. Itt született Imre Lajos(1900-1970) egyetemi tanár, nemzetközi hírű kémikus is. Litkéről származik Pál József fafaragó népművész. A településen még fellelhetők a palóc népi építészet példái. Egy litkei pajta a balassagyarmati Palóc Múzeum szabadtéri kiállításán látható.
A községhez közeli Rárós - a Dobroda-patak és az Ipoly találkozásánál - szabadtéri színpadán rendszeresen tartanak népművészeti bemutatókat.