Mád

Mád a hegyaljai bortermelő kultúra egyik fellegvára, itt található Tokaj-Hegyalja szőlőterületének egyötöd része. A településen álló kúriák, a népi építészet emlékei, a pincék és a nevezetes zsinagóga a múlt látványos öröksége.

A település már az őskorban is lakott hely volt. A hagyomány a község eredetét a honfoglalás korára vezeti vissza. A történelem során mindig újjáéledt, kiheverve a tatár, török dúlását, és 1585-ben már mezővárosi ranggal rendelkezett. A környék ásványbányái évtizedeken keresztül munkát adtak az itt élőknek. Napjainkban csak zeolitot, a gyógyító hatású ásványt bányásszák.

Mád évszázadok óta a környék szőlőművelő és bortermelő hagyományairól nevezetes.
Főutcája a felvidéki népi építészeti stílust őrzi, kőből épített boltíves kapui ma is szinte változatlan formájukban láthatók. Az egykori gazdagságot tükröző lakóházak alatt kiterjedt pincerendszerek húzódnak, amelyeknek nemespenésszel borított falai érlelik az értékes mádi bort.
A település 2002-ben a Tokaj-hegyaljai borvidékkel a Világörökség része lett.

Mádi születésű volt az 1848-49-es szabadságharc gyermekhőse, a kisdobos Koroknay Dániel.
A 37-es útról - de a 3-as út felől is - elérhető a Szerencshez közeli település. Vasútállomása a Szerencs-Hidasnémeti vonalon fekszik.

A mádi zsidó

Az évszázadok során nagy számú zsidócsalád élt Mádon, az ő emléküket őrzi a zsinagóga. Közülük eggyel esett meg az eset, amiből a mondás ered: ott van, ahol a mádi zsidó.

Történt ugyanis, hogy egy zsidó borkereskedő szekéren szállította a borát, de út közben elnyomta a buzgóság. Irányítás nélkül maradt okos lova pedig szépen haza vitte. Így dolgavégezetlenül oda jutott, ahonnan elindult.