Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, Budapest, I. kerület

A magyar festészet és szobrászat legteljesebb gyűjteménye mintegy 100 ezer műtárgyat őriz. Kiemelkedő a régi magyar, a XIX-XX. századi festészeti, a XIX-XX. századi szobor-, a grafikai és a jelenkori tár.

A hatalmas gyűjtemény kiemelkedő alkotása többek között Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása (1712), Munkácsy Mihály: Siralomház (1870), Szinyei Merse Pál: Majális (1873), Csontváry Kosztka Tivadar: A taorminai görög színház romjai (1904-05) alkotását. Kiemelkedő értékű műtárgya M. S. Mester munkája, a Mária látogatása Erzsébetnél (1506).

A Magyar Nemzeti Galéria szellemi elődjének a Nemzeti Képcsarnokot (1851) tekinti. Gyűjteményeit az Országos Képtár (1871) és a Fővárosi Képtár (1933) magyar anyaga alapozta meg. A Nemzeti Galéria 1957-bennyílt meg az egykori Kúria épületében a Kossuth téren, 1975-ben költözött a Budavári Palotába.

A múzeum könyvtára nyilvános. Tárlatvezetéshez előzetes bejelentkezés szükséges.

A galéria gyűjteményei

A XIX. századi festészet, szobrászat és éremművészet gazdag gyűjteményét jól jellemzik a nevek: a nemzeti művészet képviselői közül Markó Károly, Ligeti Antal, Lotz Károly, a romantikus életkép- és arcképfestők képviseletében többek között Barabás Miklós, Borsos József, a szobrászat megjelenítője Ferenczy István, Izsó Miklós, Fadrusz János. A század közepétől bontakozó történelmi festészet, majd a realizmus és a plein air legnagyobb festőinek képei is jelen vannak: Munkácsy Mihály, Paál László, Szinyei Merse Pál műveit láthatjuk.

A XX. századi festészet, szobrászat és éremművészet anyagát 1896-tól, a millennium évétől állíttották össze. Így a nagybányai festők (Hollósy, Ferenczy, Thorma, Réti) jelentkezésétől Mednyánszky László, a szolnoki művésztelep, a magyar posztimpresszionizmus, a szecesszió, a gödöllői iskola, a magyar avantgárd, a Nyolcak, a konstruktivizmus és szürrealizmus alkotásain át követhetjük a század művészeti útját.

A Nádorkripta

A Nemzeti Galéria kupolacsarnokának teréből közelíthető meg a helyreállított Nádorkripta. A Habsburgok magyarországi helytartói - aHabsburg főhercegek - és családtagjaik, azok leszármazottjai nyugszanak itt, a Mária Terézia korában kialakított, rekonstruált palotarészben, aXIX. század elején kialakított kriptában: gazdag szobordíszű, nemes anyagokból faragott, bronzból öntött szarkofágokban.