A Természettudományi Múzeum látványos, gyakran játékos módon, interaktivitásra törekedve kalauzolja a látogatókat évmilliók állatain, növényein, kőzetein, emberein és a Földön keresztül.
A múzeum fő kiállításának címe Sokszínű ÉLET – Felfedező úton Magyarország tájain.
A Magyar Természettudományi Múzeum mint a biológiai sokféleség kutatásának és megőrzésének egyik intézménye a nagyközönség régi óhaját teljesítve alkotta meg a Sokszínű ÉLET című új állandó kiállítását, mely válogatást ad a Föld legváltozatosabb élőlénycsoportjaiból és bemutatja a magyarországi élőhelyek sokféleségét.
A kiállításon több száz eredeti preparátum számos életnagyságú rekonstrukció és sok-sok fénykép varázsolja a közönség elé a hazai tájak változatosságát, az élőhelyek fajgazdagságát, és egy-egy példán keresztül a fajok genetikai sokféleségét. A jól ismert bárkában a Föld legváltozatosabb élőlénycsoportjaiból látható több száz eredeti példány: növények, puhatestűek, ízeltlábúak, madarak és főemlősök. A magyarországi tájakon tett „felfedezőúton” a látogató megismerheti és megértheti azokat a földtörténeti múltban lezajlott geológiai és evolúciós folyamatokat, melyek a mai Magyarország élőhelyeinek és az ott élő fajok kialakulásában kulcsszerepet játszottak.
Sétáljon el egy eredeti méretű óriás őscápa félelmetes állkapcsa alatt, legyen részese a mamutsztyeppén zajló vadászatnak, pihenjen meg az ország legszebb erdeiben, tekintse meg madártávlatból a mai Magyarország legszebb élőhelyeit és annak élőlényeit!
A természeti értékek megismerése segít abban, hogy megértsük a biodiverzitás megőrzésének fontosságát.
A Ludovika Akadémián otthonra lelt Természettudományi Múzeumnak öt tára van: állattár, növénytani, embertani, ásvány- és kőzettani valamint földtani és őslénytani tár.
Tárlatvezetéshez előzetes bejelentkezés szükséges. Jeles napokhoz kapcsolódva gyermekfoglalkozásokat szerveznek.
Mozgáskorlátozottak által is látogatható.
Séta a kiállításon
A múzeum első kiállítását már azelőtt láthatjuk, hogy belépünk az épületbe, oda ugyanis időösvény vezet, amit Magyarország legjellegzetesebb kőzetei szegélyeznek - időrendben. A főbejáratnál egy barázdás bálnának a kupolába felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató, de látható a múzeumban az állatkerti látogatók egyik kedvencének, Káli elefántnak hatalmas csontváza is. Korai rokonai, a mamutok azonban nemcsak csontjukkal képviseltetik magukat, egy hatalmas példány szőröstül-bőröstül áll a kiállítótérben.
Az Állattár mintegy 6,5 millió gerinctelen és 70 ezer gerinces állatpéldányt őriz, köztük 50 ezer típust, amelyekről a korábban ismeretlen fajokat leírták.
A Növénytár a Kárpát-medence területéről 560 ezer, külföldről 650 ezer virágos növény preparátumát őrzi. Ehhez csatlakoznak a gombák és virágtalan növények több százezres gyűjteményei, valamint a kövületekből álló ősnövényi anyag. Magában foglalja többek között Kossuth Lajos herbáriumát és Csapody Vera világhírű botanikus képzőművész 11 ezer, növényekről festett akvarelljét. A Növénytár a VIII., Könyves Kálmán krt. 40. szám alatti szecessziós műemlék épületben található.
Az Embertani tárban mintegy 20 ezer emberi csontmaradvány van, köztük a Subalyuk-barlangban kiásott Neander-völgyi ember csontjai.
Az Ásvány- és Kőzettár mintegy 70 ezer ásványt és 20 ezer kőzetet tartalmaz, köztük a világ egyik legnagyobb, 122 kilós kvarckristályát, amelyet Nagyapó néven ismernek, és a Hold-kőzet egy darabját.
A Földtani és Őslénytár 90 ezer darabos gyűjteménye főleg hazánk, de Európa és más kontinensek ősállatait is magában foglalja. A jeles gerinces és gerinctelen állatmaradványok mellett a halgyíkok, az őselefántok, az ősmadártojás és a komlói dinoszaurusz-lábnyomok teszik különlegessé.
A Természettudományi Múzeum története egybefonódik a Magyar Nemzeti Múzeuméval, amelyet Széchényi Ferenc gróf 1802-ben alapított. A néhány természettudományi emlék 1808-ban az alapító felesége, gróf Festetics Juliánna adományával ásványokat és növényeket tartalmazó gyűjteménnyé bővült. 1870-re a Nemzeti Múzeumon belül önálló ásvány-, őslény-, állat- és növénytár jött létre. 1934-ben megalakult az Országos Magyar Természettudományi Múzeum, amely 1945-ben embertani tárral egészült ki.
A múzeum vásárlások és adományok útján napjainkra hatalmas gyűjteménnyé vált. Egységes és végleges elhelyezésére a volt Ludoviceum és lovardája adott remek lehetőséget.
A gyűjtemény fennállása során több jelentős kárt szenvedett - először 1838-ban a pesti árvíztől. A II. világháború alatt elpusztult a növénygyűjtemény, az őslénytani anyag és a könyvtár egy része. 1956-ban a Nemzeti Múzeum épületében leégett a világhírű Afrika-kiállítás, az ásvány- és őslénytani gyűjtemény 80 százaléka, a Baross utcai épületben pedig a madarak, a halak, a hüllők és a kétéltűek gyűjteménye vált a lángok martalékává.
A Magyar Nemzeti Múzeum bejárata, előtte az Arany János emlkémű, melynek bal oldalán Rozgonyi Piroska, jobb oldalán pedig Toldi Miklós szobra látható, akik a Toldi-trilógia szereplői
A legrégibb eredeti pesti személyi szobor a Múzeumkertben 1860-ban felállított Berzsenyi Dániel bronz mellszobor. Sommsich Pál megbízása alapján készült, szobrásza Vay Miklós, építésze Gerenday Antal.
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül