Makád

Autóval Csepel felől, illetve az 51-es úton, a ráckevei hídon át érhető el a település. Nagyon régi magyar település, melyet a természet megvédett a török és a tatár ellen is.

Az Árpád-korban Makófalvának hívták. Első okleveles említését 1430-ban keltezték, akkor két község volt ezen a területen: Gyála és Simonfa. Határrészként ezek a nevek napjainkig fennmaradtak.

Gazdasága főként a szántóföldi növénytermesztésre alapozott, hiszen az árvizek mindig feljavították kiöntéskor a földeket. Az ártérben, a kulcsi révnél, dús legelők segítik az állattenyésztést.
Sokan jártak át innen a Fejér megyei Kulcsra, az ottani szőlőhegyre, ahonnan nem volt veszélytelen hazacsónakázni, amikor már fáradtak voltak a munkától, és álmosak a hegy levétől. Ma is az a mondás járja, hogy "a kulcsi bor csak azért nem lett világhírű, mert helyben megitták".

Makád ugyan ártéri dombon épült, de északon még ma is a nádas tó veszi körbe. Természetes, hogy a makádi házakat náddal fedték, ha a filmesek régi faluképet kerestek, akkor gyakran jöttek Makádra forgatni.

Kerékpárral remek túrát tehetünk Makádtól a Tassi zsilipig a Duna-gáton, igen szép természeti környezetben.