Az 1860-ban épült klasszicista stílusú istállóban láthatjuk ma is a ménes legszebb ménjeit, illetve az irodák helyén a Lótörténeti kiállítást.
A tárlaton a lipicai ló történetét, a fajta magyar ágának kialakítását, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megismerni. A lóábrázolások - festmények, szobrok és fotók - pedig segítenek abban is, hogy a laikus látogató "nyugalmi helyzetben" alaposan szemügyre vehesse ennek a több mint 400 éve fajtisztán tenyésztett, szakértők által "barokkosnak" nevezett, de mindenképp pompát és eleganciát sugárzó lófajtának a vonásait.
A ménistálló épülete őrzi a 150 éves berendezést - a míves vasráccsal elválasztott karámokban, öntöttvas névtáblák alatt, tehát mai szemmel nézve szokatlanul elegáns körülmények között élnek a törzsmének, a legkiválóbb apa állatok.
Mivel a szilvásváradi lipicai elsősorban fogatos használatra kiváló, igazán témába vág a Ménesudvarban berendezett Kocsikiállítás.
Szervezett program keretében a falu határában legelő ménes is látogatható.
A lipicai tanulékony, engedelmes, jó munkakészségű, nem nagy igényű fajta. Mindezek mellett igen impozáns a megjelenése - szürke és fehér színe, ruganyos, attraktív mozgása.
Ősei Karthágóból kerültek Európába, még az ókorban, a pireneusi lóval keresztezve alakult ki a híres andalúziai ló. 1576-ban II. Károly főherceg az adriai, Trieszthez közeli Lipizzában ménest alapított, amely a Habsburg-udvart és a bécsi spanyol lovasiskolát látta el lovakkal.
Magyarországon előbb Mezőhegyesre, majd Fogarasra, később Bábolnára költözött a lipicai ménes, az utóbbi helyen tenyésztették ki az Incitato nevű magyar lipicai családot. A szilvásváradi környezet lehetővé tette az eredeti lipicai tenyésztési körülmények megteremtését, ezért a ménes az 1950-es években áttelepült ide, és a mai napig is Szilvásvárad a magyar lipicai ló hazája.
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül