Mezőberény

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Törökszentmiklósig, onnan a 46-oson Gyomaendrődig, onnan még 24,3 km tovább a 46-oson; vasúton: a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza-Curtici vonalon.

Az Árpád-korban a mai település helyén állt a Berény nevű falu, amely a török hódoltság alatt elpusztult. Az újratelepítés 1723-ban szlovák, német és magyar telepesekkel történt a Harruckernek jóvoltából. Mezőberény sajátos háromközpontúságát még ma is őrzi, ami a háromnyelvű lakosság egykori elkülönüléséből ered. A település mezővárosi arculatát ma a német paraszt-polgári, szárazbejárós házak, az előtornácos, ulicskás, szlovák parasztházak és a magyar népi lakóházak őrzik.

Mezőberény fontos Petőfi-emlékhely, a költőt rokoni és baráti szálak fűzték a városhoz. Többször vendégeskedett a Petrich családnál, barátjánál: Orlai Petrich Soma (1822-1880) mezőberényi születésű festőművésznél, aki Petőfi portréját többször is megfestette. A költő Mezőberényből indult Fehéregyházára, hogy csatlakozzon Bem seregéhez.
A város szellemi kisugárzása jelentős, hiszen itt működött Békés megye első gimnáziuma 1802-34 között. Az iskola tanulója volt Sárossy Gyula költő, Orlai Petrich Soma festőművész, Haán Lajos történetíró, Martyin Károly, Petőfi keresztapja. A mezőberényi leánynevelő intézet tanulója volt Szendrey Júlia.