A faragott homokkőből épült torony tizennégyszög alaprajzú és 40 m magas. Európa legészakibb török kori emléke. A keleti oldalához épített dzsámit városrendezési okokból 1841-ben lebontották.

A mináré az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben.

 Egernek 1687. december 17-én történt visszafoglalása alkalmával a dzsámi épületét - amely épségben kerülhetett a visszafoglalók kezébe - a katolikusok kapják meg, akik az Szt.József tiszteletére szentelve káptalani templomnak használják. A már templommá alakított dzsámit 1727-ben Erdődy püspök az irgalmasoknak adományozza, azzal a céllal, hogy az a közelében építendő irgalmasok kórházának a kápolnája legyen. Az irgalmasok 1730-ban a templomot újrafedik. Nagyon valószínű, hogy a még török eredetű kupolát ekkor fedik első ízben sátortetővel, de az is lehetséges, hogy az elpusztult kupola helyébe emeltek új tetőszerkezetet. 1744-ben a templomot sekrestyével bővítik.

 A ma is álló minárét - melynek a süvege már korábban elpusztult - Pyrker (1772-1848) érsek fedette be 1829-ben egy bádogkupolával, amelyre ugyanekkor helyezték el a félholdra állított keresztet.

 Az irgalmasok ugyancsak Pyrker támogatásával a volt dzsámi közelében 1841-ben megkezdték egy új templom építését, amelynek során a régi - eredetileg török építményű - templomot lebontották, a mináré kivételével. Az elbontott dzsámi köveit azután az új templom építésénél felhasználták falazókőnek.

 A minárét a Műemlékek Országos Bizottsága 1897-ben Möller István tervei alapján restauráltatta, amelynek során a torony csúcsát új kősüveggel látta el. 1962-ben az Országos Műemléki Felügyelőség a minárén kisebb állagmegóvási munkákat végzett.

 A mináré és a dzsámi együttes legkorábbi ábrázolását egy 1823. évi keltezésű tusrajzról ismerjük. Ezen a képen a mináré csúcsa csonka. Hasonló ábrázolását találjuk egy - még az 1829 előtti időben készült - ismeretlen mestertől származó litográfián, amelyen azonban a mináré elnagyolt rajzú díszítése is eléggé kivehető.

A későbbi ábrázolásokon a minárét már a Pyrker által készíttetett bádogkupolával látjuk viszont.

Az egyik ilyen legkorábbi ábrázolását egy 1838-as évszámmal jelzett festményen találjuk.

A dzsámi épületének 1841-ben történt lebontását követő időkben - főleg az ötvenes évek táján - igen sok városképen szerepel a már önmagában álló mináré, de még mindig a Pyrker - féle kis kupolával.

 

Minaret, Eger - névjegy

Kategória:
Műemlék, építmény
Település:
Eger
Belépőjegy:
egységesen 250,- Ft/fő
Cím:
Eger, Knézich Károly u. 1.
Telefonszám:
+36 70/202-43-53
Nyitva tartás:
Április 1-től szeptember 30-ig: H-V 10– 18; Szeptember 30-tól november 6-ig: H-V 10–17. A nyitvatartási idő az időjárástól függően változhat.
Megközelítés:
GPS koordináták: 47.904738 / 20.376185

Vélemények: Minaret, Eger

Törölt felhasználó véleménye
2011.07.12. 21:13

Sajnos a torony állapota egyre romlik és az évekkel korábban megtervezett rekonstrukció késik. Én. mint a torony megerősítésének statikus tervezője felháborítónak tarton ezt és remélem, hogy nem okoz ez a nemtörődömség tragédiát az által, hogy az építmény egy erős viharba összedől! A Minaret nevében kérem, könyörögve kérem végezzék már el végre a szükséges megerősítéseket és javításokat, mert már véleményem szerint az utolsó órában vagyunk! Fodor László 2081 Piliscsaba, Kossuth l. u. 45.

Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.

Bejelentkezek
facebookon keresztül