Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár

A Sárvár, illetve a Nádasdy-vár története, az itteni könyvnyomda tevékenysége mellett a magyar huszárság történetét is áttekintik a tárlatok. Igen jelentős a múzeum iparművészeti gyűjteménye is.

Maga a vár és az épület freskói is az értékes látnivalók közé tartoznak, emellett érdemes kiemelni a bajor királyi gyűjteményből származó, 1494-ben készült antwerpeni képet, amely lovagi tornát ábrázol, a XVII. századi Ocskay-szekrényt, egy XVII. századi nürnbergi ezüsttálat és a 60 darabból álló, XVII-XX. századi szablyagyűjteményt. Igazi különlegesség a magyar huszárság történetét felvázoló gyűjtemény. A leglátványosabb viszont talán az iparművészeti tárlat: a reneszánsztól napjainkig láthatók bútorok, berendezési tárgyak, és a gazdag európai üveggyűjtemény.
A Sárvár története című kiállítás emléket állít a magyar történelemben és a város életében is jelentős szerepet játszó birtokosoknak - illetve azok kultúratámogató szerepének, amely elsősorban a korai könyvnyomtatásban mutatkozott meg: itt jelent meg az első Magyarországom nyomtatott, magyar nyelvű könyv.

Tárlatról tárlatra

A történeti áttekintés eljut a boldog békeidők Sárvárának bemutatásáig. De előtte nagy teret szentel a településhez kötődő történelmi személyiségeknek: Nádasdy Tamásnak, Nádasdy (II.) Ferencnek, a törökverő Fekete bégnek és a Wesselényi-féle összeesküvésben (az ország alkotmányos jogaiért akár fegyvert is fogtak volna az osztrák uralkodóház ellen a főurak) részt vevő Nádasdy (III.) Ferencnek. 

Ugyancsak a város történetéhez tartozik, de külön tárlat tárgyalja a sárvári könyvkiadás és nyomdászat XVI-XVII. századi fejlődését. A Nádasdy család irodalompártoló tevékenységének eredményeképp itt, a Sylvester János vezette nyomdában jelent meg az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv.

Igazi különlegesség a magyar huszárság történetét felvázoló gyűjtemény. A honfoglalástól a két világháború közötti időszakig vezeti a látogatót, híven tükrözve a lovas katonaság viseletét és a honvédelemben betöltött szerepét. 
A térképtörténeti gyűjteményt az Oxfordban élő Gróf László ajándékozta szülővárosának. A rendkívül értékes gyűjteményben 1500-as és 1600-as években készült, Hollandiában, Franciaországban és Angliában kiadott Magyarország-térképek is megtekinthetők.

A múzeum kiállításai közül talán a leglátványosabb az iparművészeti gyűjtemény. Az első teremben reneszánsz műtárgyakat láthatunk. Itt helyezték el Végh Gyula művészettörténész (1917-1934 között az Iparművészeti Múzeum igazgatója) 700 darabból álló gyűjteményének egy részét. Berendezési tárgyak kerültek ide a Szegedyek acsádi és az Erdődyek vépi kastélyából is. A folyosó falát XVII. századi flandriai falikárpit díszíti. A következő négy terem falain az 1700-as évek végén készült festményeket láthatunk. A termek bútorzata is egy-egy korszakot reprezentál - a második terem barokk, a harmadik rokokó, a negyedik kora klasszicista, az ötödik terem klasszicista, a hatodik empire és biedermeier. A következő két teremben a bajor királyi család használati és dísztárgyait állították ki - a család a XIX. században és a XX. század első felében a vár birtokosa volt. Az utolsó teremben pedig több mint 300 tárgy mutatja be a XVIII-XX. századi magyar és európai üveggyűjteményt, köztük dunántúli és észak-magyarországi hutaüvegeket.

Muzeális adatok

A múzeum 1951-ben jött létre a Sárváron és környékén folytatott gyűjtőmunka eredményeként. Az anyag ott kapott helyet, ahol a múzeum névadója, Nádasdy Ferenc (1555-1604) báró, a Fekete bég, a török elleni harcok egyik vezére született.

A múzeum számottevő történeti (7593 db), néprajzi (5696 db) és iparművészeti (3494 db) anyaggal rendelkezik. Igen jelentős a majd 16 ezres történeti dokumentum- és a 28 ezer felvételes fotógyűjteménye.