Nádasdy-vár, Sárvár, Sárvár

A honfoglalás kori földvárból valószínűleg a XIII-XIV. században kiépített várat többször átalakították, így a reneszánsz hazai építészet jellegzetes példájában gyönyörű és értékes barokk falképek láthatók.

Az első nagy átalakítás az itt 1390-től birtokos Kanizsaiakhoz köthető: bővítették a palotát, és megkezdték a ma is látható kaputorony építését. A terület 1534-ben házasság révén jutott a Nádasdy család birtokába, a legjelentősebb munkák ehhez a családhoz köthetők. A Wesselényi-féle összeesküvés után (amelyhez először csatlakozott Nádasdy Ferenc, majd azt felfedte a császár előtt) a hatalmas vagyont a kincstár elkobozta. Azután számos tulajdonosa volt.

A várat 1720-ban, és száz év múlva, 1822-ben is erőteljesen megújították - mai állapota az akkor kialakult formáját tükrözi. A vár ma több intézménynek, egyebek mellett múzeumnak, könyvtárnak és művelődési háznak ad otthont.

Séta a várban

A XVI-XVII. századi reneszánsz stílusú építkezések során alakították ki a zártudvaros, ötszög alaprajzú, kőből és téglából épült védőövet, az ó-olaszrendszerű bástyákat, és befejezték a kaputorony 1400-as években elkezdett építését. A vörös téglából rakott hídon áthaladva ma is itt jutunk be a várba. Az akkori tulajdonos, Nádasdy Ferenc nevéhez fűződik a keleti palotaszárny gótikus épülete elé épített reneszánsz nyitott folyosó kialakítása a földszinti pilléres árkádsorral.

A XVII. században a délkeleti és északnyugati új épületszárnyakkal elkészült a hazai reneszánsz építésre jellemző, ötszög alakú belsőudvart körülvevő várkastély, és ezzel együtt a termek belső díszítése, így az Andrea Bertinolli által készített stukkódíszítés is.

Ma is a legértékesebb látnivalók között tartják számon a díszterem Hans Rudolf Miller alkotta, 1653-ban elkészült, csatajelenetet ábrázoló mennyezetfreskóit és a száz évvel későbbi (1769), az oldalfalakon látható Dorffmeister István-freskókat, amelyek ótestamentumi jeleneteket ábrázolnak. Az ő keze munkáját dicsérik a toronyszoba kupolájának képei is.