Nagykálló

A város nemzetközi hírnevét Kodály Zoltán Kállai kettős című kórusműve alapozta meg. De az innen indult, itt élt személyiségek is sokat tettek a város nevének ismertségéért.Itt működött és itt is van eltemetve Taub Izsák Ezekiel (1751-1821), a híres haszid csodarabbi, akit már életében legendák öveztek, Simonyi József, azaz Simonyi óbester (1771-1832),...

A város nemzetközi hírnevét Kodály Zoltán Kállai kettős című kórusműve alapozta meg. De az innen indult, itt élt személyiségek is sokat tettek a város nevének ismertségéért.

Itt működött és itt is van eltemetve Taub IzsákEzekiel (1751-1821), a híres haszid csodarabbi, akit már életébenlegendák öveztek, Simonyi József, azaz Simonyi óbester (1771-1832),Korányi Frigyes, a gümőkór (tbc) elleni küzdelemben kitűnt orvos(1828-1913), Görömbei Péter (1879-1940) lelkészesperes, történész éshitszónok. 1964-től - mint a Járási Könyvtár munkatársa, majdigazgatója - Nagykállóban élt Ratkó József (1936-1989) költő, többirodalmi díj birtokosa. Első könyve kivételével itt születtekverseskötetei, s nagy sikerű - Segítsd a királyt! című, Istvánkirályról szóló - drámája.
Az egykori megyeháza copfstílusú épületét pszichiátriai szakkórházként hasznosították.

Településtörténet

A XIII. század közepe után említett falu már azÁrpád-korban lakott hely volt, de jelentősége az Anjouk korában nőttmeg; 1325-ben heti, majd országos vásártartáshoz való jogot kapott.Kereskedelmi központtá válását földrajzi helyzetének köszönhette,hiszen a történelmi Szabolcs megye közepén, a Ny-K irányúDebrecen-Munkács útvonal mentén települt. E tény segítette a helyikézműipar fellendülését. A helység politikai jelentőségét mutatja, hogy1319-től megyegyűléseket tartottak itt, és a XIV. században mezővárosirangra is emelkedett.

A Balogh-Semjén nemzetség birtokközpontjává vált (aKállayak e nemzetségből származnak), Károly Róbert idején főispániszékhely lett. A XV. század első harmadában Brankovics György szerbdespota birtokolta, ekkor telepedett itt le kisebb létszámú szerblakossága. (Emléküket sokáig őrizte a Kis- és Nagyrác utca.) Az 1444-esvárnai csatában elesett Báthory István lányörököse, Kállay Jenőné révénkerült vissza a Kállay család kezébe, és V. László engedélyével1457-ben várkastélyt, 1570-75 között a törökök elleni védelmül váratépítettek, melyet 1574-ben végvárrá nyilvánítottak. A Bocskai-félefelkelés után, 1605-ben Bocskai Istvána várost szolgálataiért a hajdúvárosok sorába emelte. Ez a jogálláskedvezett a lakosságszám növekedésének, az iparosodásnak és avagyonosodásnak. Lakóinak katonáskodása fejében a város mentességetkapott az állami és földesúri terhek fizetése alól. A Rákóczi-szabadságharc leverése után ismét magánföldesúri tulajdonbakerült, ezután megtorpant fejlődése; ennek ellenére 1747-től 1876-igismét Szabolcs vármegye székhelye volt. Az 1848-49-es szabadságharcutáni megtorlás (a település tevékenyen részt vett a szabadságharcban),az 1863-as tűzvész, a szerencsétlen vasútépítési döntés (a kállóiak nemengedték át területükön a vasutat), s az 1876-os közigazgatásiátszervezés (Nyíregyháza lett az új megyeszékhely), mind hozzájárultakahhoz, hogy Nagykálló fejlődésében visszaesett, nagyközséggé fokozódottle. Központ szerepét azonban még így sem veszítette el, hiszen 1876-tól1979-ig járási székhely volt, s 1950-ben hozzá csatolták Kiskállót, azalig pár száz méterre lévő, mára vele teljesen összeépült falut is.1987-ben visszakapta városi rangját.