Nagymaros

Nemcsak a Duna, de a Börzsöny is a település vonzerejét jelenti. Számos turistajelzés indul Nagymarosról közeli és távolabbi túracélpontok felé.

A Nagymaros főtere alatt talált római kori leletek (lakóház alapja, tűzhely) a település korai eredetéről tanúskodnak. Egy 1257-ben kelt oklevél Morus néven említi. Máig tartó gyarapodását az 1715 és 1735 között betelepített német telepesek indították el, akik a város nevét egyszerűen lefordították: Grossmarosch.

A város a legújabb kori történelemben arról nevezetes, hogy a település melletti Duna-szakaszon épült volna ki az 1970-es évek végén Szlovákiával közösen tervezett Bős-Nagymaros vízlépcső gátja. A környezetvédők nyomására a rendszerváltozást (1989) követő években a politika elállt a vízlépcső megépítésének szándékától, és a már elkezdett munkálatokat leállították.

A városi címét 1996-ban visszakapott településen élt az író, Afrika kutató és vadász Kittenberger Kálmán.

A Nagymaros melletti Hegyestető 482 méter magas csúcsáról, a Julianus-kilátóból nyílik a legszebb kilátás a Dunakanyarra.

A település a 12-es úton fekszik. A Duna túloldalán, vele szemben található Visegráddal komp köti össze. Vasúton a Budapest-Szob-Stúrovo (Párkány) vonal vonataival érhető el.