Nemesvámos

Nemesvámos legismertebb nevezetessége a környékén talált római kori villagazdaság régészeti együttese, amely Közép-Európában egyedülálló. Híres a Vámosi csárda is, amely jóval több mint száz éve is vendégfogadó volt.

A település a kora középkorban a Veszprém-Tapolca hadiút egyik vámhelyeként működött, innen származik a neve. Vámos falu lakói később nemesek lettek, erre utal a Nemes szó is, melyet 1909-ben ragasztottak a Vámos név elé.

A település ma Veszprém egyik "alvóvárosa", ahová szívesen költöznek ki azok, akik a falu nyugalmát és a város szolgáltatásait egyaránt élvezni akarják.

Nemesvámos határában, Balácapusztán található a római villagazdaság ásatási és kiállítási területe. A páratlan értékű régészeti leletegyüttes első emlékeit a XX. század legelején tárták fel, és a munkák azóta is folynak.

A falu szülötte Somogyi Gedeon, a nyelvújítás korának jelentős alakja. Ő szerkesztette 1813-ban a Kazinczyt támadó híres röpiratot, a Mondolatot.

A Balaton északi partjáról - Csopakról a 73-as úton Veszprém irányába indulva, majd Veszprémfajsz felé balra térve - közúton hamar elérhető Nemesvámos.