Nyársapát

A község az Árpád-korban népes község volt templomokkal. A tatárjárás idején lakóit elvesztette. Árpád-kori neve nem ismeretes.

Népe vagy elmenekült, vagy Batu kán hajtotta el keletre. Megszűnt az Árpád-kori edényművesség, megszűnt a temetőkben talált ékszerféleség, Árpád-kori pénzleletek és a fémművesség. A XIII. századi lakossága kun hét törzshöz tartozott.

 Ez a nép a puszták népe, mint a magyar nép is volt. Műveltsége kétszáz évvel volt elmaradva. Az Árpád-kori templomokat pusztulni hagyták, falusi házakban laktak, így azok elpusztultak. Nemzetségi szállásokon nemez sátrakban laktak. Vagyonuk a marha, ló és birkaállományukban volt. Egy kunszállás fennhatósága hét-nyolc Árpád-kori falu határára is kiterjedt. Mintegy kétszáz évi idő kellet ahhoz, míg a kun nép beolvad a magyar feudális rendbe. A kun született nemesnek számított, így katonáskodni tartozott. A király könnyűlovasságát alkotta. 

A község eredeti neve Nyáras lehetett, melyet a XIV. században toldották meg „Apát” szóval. Nyársapát önálló községgé 1954. novemberében lett.

(forrás:www.nyarsapat.hu)