Nyékládháza

A 3-as és a 35-ös út találkozásánál fekszik a település. Vasútállomása a Budapest - Miskolc vonal mentén található. Az ásatások számos bizonyítéka alapján a bronzkor, a vaskor emberei, a szkíták, kelták, szarmaták és az avarok is lakták. A honfoglaló Bors vezér családi szállásföldjéhez tartozott Nyék...

A 3-as és a 35-ös út találkozásánál fekszik a település. Vasútállomása a Budapest - Miskolc vonal mentén található.

Az ásatások számos bizonyítéka alapján a bronzkor, a vaskor emberei, a szkíták, kelták, szarmaták és az avarok is lakták. A honfoglaló Bors vezér családi szállásföldjéhez tartozott Nyék földje is.

A város két település egyesülésből (Nyék és Ládháza) jött létre. Mezőnyék a honfoglaló Nyék törzsről kapta a nevét. Első okleveles említése 1270 és 1293-ból való. A név előfordulásai: Kemenesnyék, Egyházasnyék, Kisnyék, Felnyék. A Mezőnyék elnevezést a XIV. századtól használják. A történelem során mind a tatár, mind a török többször felégette, ezután 1852-ig nyéki puszta néven volt ismert a hely. Ládháza neve a Lád személy- vagy nemzetségnévből ered, a XIII. századtól említették iratokban. 1732-ben pusztaként tartották nyilván, de 1741 körül Miskolc város református családokkal telepítette be. Ekkor gyors fejlődésnek indult.

Mindkét településrészre a mezőgazdasági jelleg jellemző, a kajszi, az alma és a szőlő termesztése. Közép-Európa legnagyobb kavicsbányája 1917-ben Mezőnyéki Kavicsbánya néven indult be. A kavicsbányászat következtében 750 hektáros vízfelület alakult ki, ami ma kiváló lehetőséget biztosít a vízi sportok kedvelőinek és a horgászoknak. A két falu - Mezőnyék és Ládháza - 1932-ben egyesült, Nyékládháza néven. 2003-ban városi rangot kapott.