
A történeti emlékpark jurta formájú kiállítóházaiban jobbára természeti értékeket gyűjtenek, de itt rendezték be a szétszóródott magyarság emlékeit bemutató magyarok házát is. A kupolák sorát a Világ Magyarjainak Háza nyitja meg.

Nemzeti Történeti Emlékpark főbejáratának egy pillérjén helyezték el a park megálmodójának, Erdei Ferencnek a portréját, Lapis András domborművét.

Mementó ez a kő: a földreform megvalósulásának első lépéseként a pusztaszeri Pallavicini-uradalom területén kezdődött el 1945-ben a földosztás. Akkori szónoki fordulattal: a második honfoglalás.

Az 1896-ban emelt, klasszicizáló Árpád-emlékmű alkotópárosa Berczik Gyula építész és Kallós Ede szobrász. Az 1997-ben újrafaragtatott szobor hatásos háttérdíszlet a nemzeti ünnepek s más rendezvények ceremóniáihoz.

A hagyomány szerint a honfoglaló magyar törzsek vezetői itt osztották ki a törzsi szálláshelyeket, azaz itt volt az első országgyűlés. Ennek tiszteletére épült fel az emlékpark.

A legelső magyar telepesek temetője található itt, ahol még pogány szokás szerint temették el a halottakat. Az egykori település és a honfoglalás idején épült monostor romjainak feltárása 1970-ben kezdődött.

A Nemzeti Történeti Emlékpark területén található skanzen a környék XIX. század végi, XX. század eleji életét mutatja be - a sajátos, és mára eltűnt tanyavilágot, a mezővárosok életét.

A magyarok bejövetele című 1800 négyzetméteres festmény sok hányattatás után került a Nemzeti Történeti Emlékparkba. Az épületben több kiállítás is helyet kapott.

A jurta-formájú kiállítóházakban a természet értékeit bemutató kiállítások láthatók. A Csete György és Dulánszky Jenő tervezte jurták építése során az ősi, több ezer éves hagyományokat és technikákat követték.

A tóparti gátőrház vízügyi emlékhely lett. A ház előtt, a tóparton pedig árvízvédelmi töltésszakaszt alakítottak ki.