Ozora

A település nevezetessége a XV. századi, gótikus ozorai vár. Benne rendezték be a közeli Rácegrespusztán született és nevelkedett író-költő, Illyés Gyula emlékmúzeumát.

A község nevét egykori tulajdonosa, várának építője, Ozorai Pipo (1369-1426) tette híressé. Az általa épített várkastélyt rövid ideig a magyar történelemből jól ismert Török Bálint is birtokolta, majd az 1540-es években a töröké lett. A rommá lőtt épületet a felszabadító hadjáratokat követően új birtokosa, az Esterházy család 1730 körül építtette újjá. A vár régészeti feltárása 1981-ben kezdődött, restaurálása és helyreállítása napjainkban is tart.

Ozora neve ismerősen cseng a magyar irodalomban is. Csáti Demeter Ozorán írta Pannonia megvételéről szóló latin énekét, amely a honfoglalás eseményeit, a fehér ló mondáját örökítette meg.

A korabeli szokásoknak megfelelően szülőfaluja nevét viseli Ozorai Imre reformátor, író, az első protestáns szellemű magyar nyelvű könyv szerzője. Temesvári Pelbárt egyházi író és szónok is hosszabb időt töltött Ozorán.
Az ozorai kocsma fordulópont volt Petőfi Sándor életében: itt csatlakozott Sepsy Károly színtársulatához.

A település mai életéről sokat elárul, hogy 1994-ben a Virágos Magyarországért mozgalomban első helyet ért el.

Ozora a 61-es, 64-es és 65-ös utakról egyaránt elérhető.

Ozorai Pipo

Az elszegényedett firenzei nemesi családból származó, eredeti nevén Filippo Scolari 1369-ben született. Amikor 1397-ben a királytól a Kanizsai testvérek megkapják Simontornyát, Pipora bízzák igazgatását. A törekvő firenzeinek megtetszik a szomszéd birtokos, Ozorai András leánya, s a fiatalok 1399-ben el is jegyzik egymást.

Ozorai Pipo 18 győztes hadjáratot vezetett a török ellen, s keze alatt kezdte katonai pályáját Hunyadi János. Mivel az ozorai birtokhoz felesége, Ozorai Borbála kezével hozzájutott, Zsigmond király 1416-ban engedélyezte számára, hogy a korábban jelentéktelen kis faluban, amelynek később mezővárosi rangot szerzett, várat emeljen. Két évvel később kolostor alapítására is engedélyt kapott, de a felépült ferences kolostor teljesen elpusztult.

Ozorai Pipo a középkori emberek előtt csodásnak tűnő karrierje sokszor szinte meseszerűen alakult. Egyszer például ügyei intézése végett urához, az esztergomi érsekhez látogatott. Kanizsai János és a király éppen azon tanakodott, hogy a Szerbiát elfoglaló török elleni védelem megszervezésére fegyverbe állítani kívánt 12 ezer katona mennyibe is kerülne, de a jelenlévő urak között senki nem volt, aki értett volna a számoláshoz. Az egykori kereskedősegéd tollat ragadott hát, s a jelenlévő főurak legnagyobb ámulatára pillanatok alatt kiszámolta a szükséges összeget. Zsigmondnak nagyon megtetszett az okos ifjú, aki mindjárt a király szolgálatába lépett.

A király Pipora bízta legfontosabb jövedelmét, az aranybányák kezelését. Mikor pedig diadalmas boszniai hadjárata után megalakította a Sárkányos Társaságot, szerette volna ha kedvelt embere is tagja lenne. Ozorai Piponak azonban, bár akkor már hatalmas vagyonnal rendelkezett, nem volt megfelelő ragja. Zsigmond egy királyi gesztussal kinevezte szörényi bánná a volt kereskedősegédet, s már nem volt akadálya, hogy Pipo is beléphessen a fejedelmekből, országbárókból álló társaságba.