Az 1927-30 között, Mátyás korabeli vadászkastélyt utánzó stílusban épített neoreneszánsz kastélyt függőkert és park veszi körül. A Szinva patak völgyére és a Hámori-tóra nyíló kilátás varázslatos.

A négyemeletes szálló (északi) főhomlokzata a Hámori-tóra, déli homlokzata a Szinva völgyére néz. Az épület főhomlokzatát nagyméretű teraszok tagolják, a főbejárat fölött csúcsos torony emelkedik, amelyből nagyszerű körpanoráma nyílik. 

A Lux Kálmán, a kor neves építésze az 1400-as évek végének reneszánsz stílusát, tehát a Mátyás korabeli paloták hangulatát idéző épületet álmodott. A Palota alatt kialakított meredek függőkert várfalszerű bástyáival, tornyaival, felvonóhidat idéző kapujával csak fokozza a középkori hangulatot. Az épület közvetlen közelében morajlik a Szinva-patak vízesése. A szálloda mögötti parkot hatalmas ősfák, gondozott gyep és virágágyások díszítik.

Séta a Palotaszállóban

A főbejáraton belépve a recepció melletti hallba, a Nagy Lajos, illetve a Hunyadi Terembe, azon túl a Mátyás Terembe jutunk. Az impozáns tereket nagyméretű, ólomberakásos színes üvegablakok zárják le. Helbing Ferenc festőművész tervei alapján készültek.

A hallban látható 3 ablak Mátyás király bükki vadászatát ábrázolja. A társalgót díszítő két hatalmas (a kandallók fölötti) festmény szintén Helbing Ferenc munkája. Az egyiken Nagy Lajos király fogadja a velencei követeket a Diósgyőri várban, a másikon Hunyadi János előtt leteszik a törökök a fegyvert 1456-ban. A hallból háromkarú díszlépcső vezet az emeletre, ahol még kisebb termek (pl. az Anjou-terem), illetve a vendégek hálószobái találhatók - akárcsak a felsőbb szinteken.

A Hunyadi-terem (ma 300 főt befogadó étterem) oldalfalain régi magyar családok címerei láthatók. Kazettás mennyezetét aranyozott gipszstukkó borítja. A nagyméretű kandalló egy 1567-ben készült kandalló másolata.

A Nagy Lajos-terem szűkebb körű (mintegy 30 fős) rendezvények megtartására alkalmas, ablakai szintén színes ólomüvegből készültek. Mennyezete aranyozott gipszstukkó, kandallója faragott kő.

A 110 fő befogadására alkalmas Mátyás-terem étterem különleges hangulatát boltozatos mennyezete, faragott bútorai mellett színes ólomüveg ablakai adják. A 9 nagyméretű ablak egy-egy történelmi nevezetességű, ma már az országhatáron kívül lévő magyar városát (Lőcse, Kassa, Pozsony, Vajdahugyad, Kolozsvár, Brassó, Bártfa, Árvaváralja, Késmárk) idézi meg képben és versben.

A Palota története

Az 1930-as években a szálló több rangos rendezvénynek is otthona volt, rendeztek itt pénzintézeti kongresszust, magyar filmhetet, nemzetközi teniszversenyt, nevezetes Anna-bálokat, de mind közül az Írói Hét lett a legismertebb. Az 1933 júniusában lezajlott esemény 200 résztvevője között ugyanis ott volt József Attila is, akit a környék ihletett a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes vesének tartott Óda megírására.

A II. világháborúban a Palotaszállóban hadikórházat rendeztek be a sebesült orosz katonák számára. Bár maga az épület jelentősen nem rongálódott meg, a kórházi üzem és a lopások helyrehozhatatlan károkat okoztak a fényűző berendezésben.

A háború után a Bükki Gyógyfürdők vette át az üzemeltetést, majd a Szakszervezetek Országos Tanácsa, és ezután több mint 40 évig SZOT-üdülőként üzemelt. Ez nagyban hozzájárult az állapot további romlásához, bár 1974-77 között felújították az épületet. A Palotaszálló 1992-ben a Nemzeti Üdülési Alapítvány tulajdonává vált. Az 1998-as nagyszabású felújítás után a szálló egycsillagos helyett háromcsillagossá vált.