Papíripari Szakgyűjtemény, Miskolc (Diósgyőr)

A Diósgyőri Papírgyár gyűjteménye bemutatja a papírgyártást a kezdetektől napjainkig, és eszközök, makettek segítségével megismerteti a gyár több mint 200 éves történetét. Itt a papírmerítés is kipróbálható!

A múzeum elsőként a gondolatközlés eszközéül szolgáló papirusz, pergamen és papír történetéről nyújt áttekintést - a kezdetektől napjainkig. Megismerhetjük, hogy milyen technikai eljárással készítettek írásra alkalmas anyagot a Nílus mentén termő papiruszsásból, hogyan lett az állatbőrökből pergamen, és kiderül, hogy a papírkészítés Európában - a mesterség fogásainak titkossága miatt - csak szigorúan zárt körökben terjedhetett el.

A technikatörténeti múlt áttekintése után a XVIII. század végén megalakult diósgyőri üzem históriájával ismertet meg a kiállítás. Eközben folyamatosan képet kaphatunk a papírgyártás technikai fejlődéséről, a nyomdászat és a papírgyártás elválaszthatatlan kapcsolatáról.

A múzeum földszintjén berendezett papírmerítő műhelyben megismerheti a látogató az egykor manufakturális keretek között működött vállalkozás gyakorlati fogásait. A papírgyártás folyamatát bemutató táblák, kiállított tárgyi dokumentumok, ősi papírgyártási eszközök megtekintése mellett bárki kipróbálhaja a kézi merítést is.

Bővebben a kiállításról

A Diósgyőri Papírgyár alapításának évszámát nem ismerjük, de a hagyomány szerint 1782-ben kezdődött el a papírkészítés a diósgyőri koronauradalomban. Ezt a papírmalom bérlőjének, Kolba Mihálynak egy látképes levelén olvasható felirat jelzi. A gyár alapításának 200. évfordulóján avatták fel a papírgyári gyűjteményt.

A kiálításon megismerhetjük, hogy milyen technikai eljárással készítettek írásra alkalmas anyagot a Nílus mentén termő papiruszsásból. A pergament az egyre nehezebben beszerezhető, és csak egyes helyeken termő papirusz helyett használták, és állatbőrök kikészítésével állították elő. A kisázsiai Pergamon városban készültek a legjobb írólapok, amelyeket a településről pergamonnak neveztek el. A kultúra terjedése, az írásbeliség szélesedése új információ közlésre, írásra alkalmas anyagok felhasználását tette szükségessé. Ez az anyag a papír lett.

A papírt Kínában használták először Krisztus születése előtt. A papírkészítés alapanyaga a szétzúzott bambusz vagy eperfaháncs volt. A papírkészítés Európában - a mesterség fogásainak titkossága miatt - csak szigorúan zárt körökben terjedhetett el. A papírkészítők tudományukat fehér művészetnek nevezték. Az európai papírmalmok a gabonaőrlő és kallómalmokból, vagy azok mintájára alakultak ki. Hazánkban Károly Róbert uralkodása idején jelent meg a papír. Legelső papírra írt oklevelünk Gentilis bíboros 1310 májusában, Pozsonyban kelt oklevele. A XIV. században kizárólag itáliai, a XV. század végén és a XVI. század elején délnémet eredetű papírt használtak Magyarországon.

Az üzem alapításának gondolata már 1770 körül felvetődött, de ezt nem engedélyezte a bécsi udvar. Az épületek és a berendezések terve fennmaradt, s ez másolatban látható a kiállításon is. Miközben a diósgyőri papírgyártás két évszázados története megelevenedik előttünk, folyamatosan képet kaphatunk a papírgyártás technikai fejlődéséről, a nyomdászat és a papírgyártás elválaszthatatlan kapcsolatáról. A kiállított műtárgyak mellett olyan vízjeles papírok és bankjegy-alappapírok is láthatók, amelyeket az elmúlt évtizedekben gyártott a Diósgyőri Papírgyár.

A múzeum egyik különlegessége a Magyar Ipartestület bizonyítványa Kossuth Lajos és Batthyány Lajos gróf aláírásával, amit több más korabeli dokumentummal együtt tekinthet meg a látogató a kiállításon.