Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba

Egy volt magyar katonai tábor majd szovjet laktanya épületeit újították meg, alakították át Makovecz Imre és munkatársai tervei alapján a Campus céljaira - úgy, hogy a védett természeti környezetbe belesimuljanak.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karát mintegy 21 hektárnyi területen helyezték el. 

A magyar építésű - volt Perczel Mór - laktanya mindazon épületét felhasználták, melyeket Makovecz Imre tanulmányterve alapján gazdaságosan felújíthatták. Mivel természetvédelmi terület, csak olyan - maximum 3-4 szintes, pavilon jellegű - épületek építhetők, melyek illeszkednek a tájba, nem bontják meg annak harmóniáját.

A Campus építészetileg két meghatározó eleme a Dísz tér és a Stephaneum. A Catharineum 4. szintjén található egy kilátó, ahonnan a Campus egész területét belátni. Az Ambrosianum aulájában áll az egyetem 1948-as államosítása óta eltűntnek hitt, de az 1990-es évek közepén előkerült és restaurált Pázmány Péter-szoborcsoport, melyet 1922-ben Vastag György készített. A Quaestura eredeti szépségét visszanyert századfordulós épületének főbejárata előtt katonai emlékszobát alakítottak ki.

A Capmusban tartanak idegenvezetéses körsétát.

A Stephaneum

A Stephaneum épülete Szent Istvánról kapta nevét. Makovecz Imre sajátos alkotása a Campus központi területének különleges hangulatot kölcsönöz. A két egymásra támaszkodó kupola alatt egy 430 fős, lépcsős, sugaras szerkezetű széksorokkal kialakított nagyelőadó van. Ez a helyiség a beépített színpaddal és az Áment Lukács tervei alapján épített 3 manuálos, 37 regiszteres orgonával színházi előadások, hangversenyek és konferenciák rendezésére is alkalmas.

A jobb oldali bejárat oldalfalán Boromisza Zsolt Millennium című festménye látható, melyet a művész az egyetem fennállásának 10. évfordulóján adományozott.

Az épület kiszolgáló helységeit (stúdió, öltözők, zuhanyozók, raktárak stb.) az építész a színpad alatt helyezte el.

Elsősorban oktatásra készült, de konferencia-helyszín céljára is kiválóan alkalmas 5 db 100-150 férőhelyes, lépcsős kiselőadó, melyeket szükség esetén audiovizuális rendszerrel össze lehet kapcsolni egymással és az aulával egyaránt, és a jelenlegi legfejlettebb oktatástechnikai berendezésekkel látták el valamennyit. Ezen kívül 23 tanszéki, 2 szemináriumi termet, egy számítógép-laboratóriumot, valamint egy reprezentatív tanácstermet foglal magába a főépület. A tanácsteremben két hatalmas, egész falat beborító olajfestmény látható: A Pázmány Pétert ábrázoló kép, melyet Than Mór festett, és a Szépművészeti Múzeum tulajdona, valamint a Mathias Mester által 1800-ban alkotott - eredetileg oltárképnek készült - Szent Anna tanítja Máriát című festmény, amelyet az épület szentelése alkalmából adományozott a Katolikus Egyetemi Alapítvány az egyetemnek.

Dísztér

A Makovecz Imre tervei alapján készült Dísztéren három szobrot helyeztek el egy képzeletbeli patak mellett, amelynek vize Szent István előtt tör fel egy kör alakú mélyedésben.

Az ötletet egy valamikor itt folyó csermely adta, amelyet az oroszok betemettek, ám a terület a mai napig természetes vízgyűjtőhelynek minősül. A szobrok egymással is szerves egységet alkotnak. Magyarország kelet és nyugat összekötője. Így a középpontban mértanilag és eszmeileg is Szent István szobra (Péterffy László, Bedei Gábor és Kiss Ferenc műve) foglal helyet. A keletet Arisztotelész (Takács Máté alkotása) képviseli, a nyugati oldalon Aquinói Szent Tamás (Raffay Dávid szobra) áll, hiszen ő dolgozta át a filozófus gondolatait, és öntötte őket keresztény formába.