Perbál

A 10-es és 100-as út között fekvő település nemcsak ezekről, hanem a Budakeszi útról is megközelíthető. Az M1-es autópályának a bicskei és a herceghalmi kijárata esik közel hozzá.

A település határában feltárásra váró római település jelzi, hogy a terület már régóta lakott. 1258-ban Perbar, 1332-ben Prebor néven említették az oklevelek. Bél Mátyás "Notitia Hungariae" című munkája szerint 1737-ben mint puszta a telki apátsághoz tartozott.

Feltehetően a török időkben néptelenedett el, akárcsak a környék településeinek többsége. Az 1744-es összeírás viszont már lakott településként tartotta számon. A XVIII. század második felére nem csak új temploma épült fel a középkori egyház törökök által hátrahagyott romjain, de 1794-ben már iskolát is építettek az immár nagyrészt német és tót ajkú lakosok. Leszármazottaik ma Perwall, illetve Perbaj néven ismerik a települést.

A falu lakosságának a "kenyeret" a közeli hegyek fája, faszene, köve, égetett mesze adta. A lezúduló hegyi patakok energiáját kihasználó vízimalmok még a XIX. század végén is őröltek.