Pilis

A településen áll Pest megye legrégebbi kastélya, a Beleznay-Nyári-kastély, amely a Mária Terézia kori építészet egyik kiemelkedő példája.

A településen áll Pest megye legrégebbi kastélya, a Beleznay-Nyári-kastély, amely a Mária Terézia kori építészet egyik kiemelkedő példája. Pilis határa a Gerja-patak forrásvidéke, ahol ritka természeti értékek láthatók.

Pilis környéke gazdag régészeti lelőhely. Bronz- és vaskori leleteket, a II. századból szarmata halomsírt tártak fel a régészek. A VII-VIII. századból avar és honfoglalás kori sírokat is találtak. Oklevél először 1326-ban említi a települést, melynek tanúsága szerint a falunak ekkor már volt temploma.

A falu a török időkben elpusztult, az 1700-as évek elején telepítette újra Beleznay János földesúr. A kiváló katona a Rákóczi-szabadságharc bukása után a császáriak szolgálatába állt. Főleg Mária Terézia trónjának védelmében tüntette ki magát, mint vezénylő tábornok.

Kastélyában, amelyik a megye egyik legrégibb ilyen épülete, számos író vendégeskedett. Kármán József itt írta a Fanny hagyományai című művét, a leánylélek finom ábrázolását.

Pilisen született Gubányi Károly 1867-ben, aki mint vasútépítő mérnök részt vett a szibériai, a mandzsu és az ausztráliai vasút építésében. Innen származik az íróként ismert Pilisi (Schumajer) Róza, akinek baráti köréhez tartozott Krúdy Gyula is.
Baranyi Ferenc költő is Pilis nagyközség szülötte.

A 4-es számú főközlekedési út átvezet a településen, és vasútállomása is van a Budapest-Cegléd-Szolnok vonalon.