Pilisjászfalu

A község a Kenyérmezői-patak völgyében, a Pilis hegység lábánál fekszik. Nem csak nevében őrzi a XIII– XIV. század fordulóján betelepült jászok emlékét, de a Jász triptichon és a Jászok emlékköve felállításával is.

A közeli Kis- és Nagy-Somlyó kedvelt túracélpont, barlangjai gazdag kalcitkristály-lelőhelyek. Már az I–III. században lakott volt.

A község a Kenyérmezői-patak völgyében, a Pilis hegység lábánál fekszik. Nem csak nevében őrzi a XIII– XIV. század fordulóján betelepült jászok emlékét, de a Jász triptichon és a Jászok emlékköve felállításával is. A közeli Kis- és Nagy-Somlyó kedvelt túracélpont, barlangjai gazdag kalcitkristály-lelőhelyek.

Már az I–III. században lakott volt a terület: a feltárt római kori villa épületmaradványai és cserépedény töredékek bizonyítják ezt. Aleletek egy részét az általános iskola épületében berendezett régészeti kiállítás mutatja be.

A pilisi jászok első említése 1325-ből való, egy 1422-es okirat pedig egyedülálló módon fennmaradt jász szójegyzéket közöl a hátoldalán. A falu a török korban lakatlan területté vált, s még az 1870-es években is csak 226-an lakták.

A település 1994-ben nyerte vissza évtizedekkel korábbi önállóságát Piliscsabától.

A környéken számos mészkőbánya található, a hagyományos mészfeldolgozást mutatják be a megtekinthető mészégető boksák. A bányászat elmúlt százötven éve maradandó sebeket ütött a hegyek oldalában. De a megmaradt erdők állandó és kedvelt helyei a fácánoknak, vaddisznóknak, őzeknek.