Rákóczi Múzeum, Sárospatak

A vár építését, a Rákóczi-szabadságharc és az egész Rákóczi-család történetét, a XVI-XVII. századi főúri életet, a hegyaljai szőlőművelést, Zemplén néprajzát és különleges enteriőreit is bemutatja a múzeum.

Lorántffy Zsuzsanna 1659-ben írt végrendeletében az áll, a család kihalta esetén "Sárospatakot hagyom az egész nemes Magyarországnak". Talán a végrendelet beteljesülésének tekinthető az, hogy 1950-ben a vár falai között megkezdte működését a Rákóczi Múzeum.
A múzeum legfontosabb feladata a várhoz fűződő történelmi emlékek, a szabadságküzdelmek, elsősorban a Rákóczi-szabadságharc tárgyi és írásos emlékeinek gyűjtése, feldolgozása és kiállítása. A múzeum gyűjteményében mintegy 15 ezer régészeti, 3000 történeti, 2000 numizmatikai, 6000 néprajzi tárgy van. Az iparművészetet 1000, a képzőművészetet 1000 alkotás képviseli. Olyan II. Rákóczi Ferenc-relikviákat is őriznek, mint pecsétnyomója, a pataki országgyűlésen részt vett ezereskapitányok képei vagy családtagok levelei.

A Rákóczi-kiállítás

Az egész emeleti palotaszárnyat elfoglaló Rákóczi-kiállítás témája nem csak II. Rákóczi Ferenc és az általa vezetett szabadságharc, de áttekintést ad a magyar történelemben oly jelentős szerepet vitt Rákóczi-családról is. Egyben felvillantja a város XVII-XVIII. századi történelmének azon szakaszát, mely országos, sőt, nemzetközi hírűvé tette a vidéket és Patakot. A keleti és az északi szárnyon a Rákóczi-család történetét mutatják be, megismertetve a látogatót Rákóczi politikai, gazdasági és kulturális szerepével is.

Műkincsek sora látható, melyek közül kiemelkedik a fedeles serleg, a habánok kerámiái (ezt a népcsoportot 1645-ben telepítette Patakra I. Rákóczi György), a zborói várkastély berendezéséből származó halványzöld márványozású festett szekrény, valamint az úrvacsora kannák, serlegek és az úrihímzések. A kiállítás jelentős egysége a Rákóczi-szabadságharc történetét mutatja be. A tárlathoz szervesen kapcsolódik a Sub Rosa szoba, melynek mennyezetfestménye az egyetlen megmaradt alkotás a barokk kori faliképek közül. A nyugati szárnyon a bútorművészet XVI-XIX. századi emlékei sorakoznak. A kiállítás rendezői egy-egy korszak szobabelsőjének rekonstruálására törekedtek.

Beszélő kövek

A palotaszárny Bretzenheim-folyosóján látható a Beszélő kövek - A vár építéstörténete című állandó kiállítás, míg a földszint délnyugati részében reneszánsz konyhát rendeztek be. A múzeum állandó kiállításai közé tartozik a Vörös-toronyban látható, Főúri élet a XVI-XVII. században című bemutató is, ahol a múzeum országosan elismert késő reneszánsz bútoregyüttese látható. A Bokályos-ház rekonstrukciójával egyedülálló tér jött létre: az egykor török falicsempékkel burkolt szoba pompája a keletet idézi, és feleleveníti I. Rákóczi György fejedelem fogadószobáját. A Vörös-toronyban látható az Öregpalota (Lovagterem) is - itt tartották 1708-ban a szabadságharc pataki országgyűlését.

A Rákóczi-vár reneszánsz kőtára 1982-ben nyílt meg. A reneszánsz kőfaragványok legszebb darabjaival igyekeztek teljesebb képet adni a XVI-XVII. századi sárospataki épületszobrászatról. A kiállított, magas művészeti színvonalat képviselő darabok közül is kiemelkednek a város plébániatemplomából előkerült vörös márvány szentségtartó töredékei, amelyek az esztergomi Bakócz-kápolna faragványaival mutatnak rokonságot.

Jelentős a múzeum tokaj-hegyaljai szőlészeti-borászati gyűjteménye. Bemutatják a borvidék földrajzi kiterjedését, településeit, a szőlőművelés, a borkészítés, a kádárművesség hagyományos eszközeit - köztük egy olyan prést, ami felirata szerint II. Rákóczi Ferencé volt. Emellett palackozott tokaj-hegyaljai borok bemutatója is látható.

A múzeumnak jelentős könyvtára nyilvánosan is használható.