Református Kollégium, Sárospatak

Az 1531-ben alapított kollégium a magyar művelődéstörténet kiemelkedően fontos intézménye. Épületei közül a legrégebbi az 1773-ban épült Berna-sor. A klasszicizmus idejének remekműve a Nagykönyvtár.

A Berna-sor egyemeletes épületét 1771-1772-ben emelték, egyetlen emléke a "protestáns kollégiumi barokk" stílusnak. Ma itt láthatók a Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma kiállításai. A jelenlegi nagykollégium, gimnázium, diákotthon, levéltár és könyvtár klasszicista együttesét 1806-ban emelték. A Nagykönyvtár épülete külön is szót érdemel: a Kollégium déli szárnyában Pollack Mihály tervei alapján 1834-ben kapott méltó termet a gyűjtemény. A teremkönyvtár sík mennyezetén Linzbauer József kassai mester festette meg a tudományok és a művészetek allegóriáját, a négyzetes táblákból szerkesztett, intarziás csillagos padozat pedig - a könyvespolcokkal együtt - Brenning Kristóf sátoraljaújhelyi asztalosmester és két segédje keze munkáját dicséri.

A Kollégium története

Az ősi Kollégium a magyar történelemben és művelődéstörténetben nagy szerepet vállaló protestáns főnemesi családok, a Perényiek, a Dobók, a Lorántffyak és a Rákócziak támogatását élvezte. Ők gondoskodtak az iskola számára megfelelő épületekről, jeles tanárokról, színvonalas könyvtárról, nyomdáról. Pártfogásuk révén a szegény, de tehetséges diákok ingyen tanulhattak. Nagy mecénása, Lorántffy Zsuzsanna hívta meg ide Jan Amos Comenskyt (Comeniust), akit a pedagógiatörténet is számon tart, és aki pataki működése során megvethette egy modern kollégium alapjait.

Az ellenreformáció, I. Rákóczi Ferenc katolizálása, majd a Wesselényi-összeesküvés leverése után 1671-ben az iskolát - a jezsuiták késztetésére - erőszakkal megszüntették, tanárait és diákjait menekülésre kényszerítették. A pataki professzorokat és a diákokat Apafi Mihály erdélyi fejedelem fogadta be, és 1672-ben a menekülteknek adta a gyulafehérvári iskola - törökök által felégetett - épületét. A Thököly-szabadságharc idején újra Patakra került a kollégium, azután ismét menekülés következett: Gönc majd Kassa az újabb ideiglenes tartózkodási hely. Az ellenreformáció korának gályarab hitvallói közül 22 Patakon tanult.

A Kollégium 1703-tól folytathatta Patakon munkáját, ekkor a főúri mecenatúrát fokozatosan a köznemesi teherhordozás váltotta fel. Alsó-, közép- és felsőfokú oktatás épült itt egymásra, a teológiai mellett a bölcsészet és a jog, majd a pedagógia és a gyakorlati képzés kapott hangsúlyt.

A Református Kollégiumot 1952-ben megszüntették, az intézményben a Rákóczi Gimnázium működött, és csak 1990. július 1-jétől lett ismét református iskola. 1991 szeptemberében újra megkezdte az oktatást a Sárospataki Református Teológiai Akadémia is. A Nagykönyvtár, a Múzeum, a Levéltár, az Adattár kollekcióit magában foglaló Tudományos Gyűjtemény fenntartója jelenleg a Református Kollégium.

Pataki diákok

A Kollégium jeles közéleti személyiségeket, írókat, költőket, tudósokat nevelt, közülük csak néhány név: Bessenyei György, Bethlen Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Fáy András, Gárdonyi Géza, Geleji Katona István, Kazinczy Ferenc, Kiss Áron, Komáromi Csipkés György, Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond, Szemere Bertalan, Teleki László, Tompa Mihály - vagy, a kortársak közül: Béres Ferenc, Fekete Gyula, Képes Géza, Mészöly Dezső, Pécsi Sándor. Az elmúlt századok alatt a Kollégium a város életének meghatározó tényezőjévé vált. A magyar írók mint a klasszikus műveltség fellegvárát Bodrog-parti Athénnek nevezik; Csokonai a Múzsák székhelyének mondta, s később, az angol nyelven megszerezhető és érvényesíthető diplomájának köszönhetően érdemelte ki a magyar Cambridge elnevezést.