A dombon álló román stílusú templom sokszori átépítése után nyerte el klasszicista jegyeket mutató mai formáját. Falazott kerítésének kerek tornyait a helyiek kásamáténak hívják.
A XVII. század közepén a betelepített hajdúk állították helyre, majd közel száz év múlva szinte teljesen felújították. Az ősi templomot 1789-ben jelentősen kibővítették, megemelték a falakat, beboltozták a teret, és megtoldották a nyugati fal elé 1760-61-ben épült 14 öles torony magasságát is. A II. világháború rongálásait 1949-ben állították helyre, a 33 méter magas, háromszintes torony ekkor nyerte el mai formáját.
A templomkertet szabálytalan négyszöget alkotó téglakerítés övezi, két sarkán egy-egy 5 méter átmérőjű, külső oldalán kulcsos lőréssel ellátott toronyszerű építménnyel. Ezeket a helyiek a kazamata szót elferdítve kásamáténak nevezik. Korábban a másik két sarkon is volt ilyen tornyocska, de azokat már régebben elbontották. Az 1791-ben épült, védelmi funkcióval nem bíró falak a többi hajdúváros templomerődjeihez hasonló stílusban, tudatos historizálás eredményeképp épültek, de magtárnak szánták és használták őket. A templom berendezésének java 1788-ból való, copfstílusú munka.
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül