A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt barokk székesegyház középkori alapokra épült, valószínűleg Mayerhoffer András tervei szerint 1735-1754-ben. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait.

A tetőszerkezetet újjáépíttető Kollonics László a tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit záratta. A két hatalmas torony közötti főbejáratot íves erkélyt tartó jón oszlopok szegélyezik. Felette a timpanonban Andrejka József Patrona Hungariae-domborműve látható. Ezt a három építtető érsek címere fogja közre. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra látható, valamennyi Hartmann János alkotása.

A torony déli oldalán Bory Jenő Asztrik-domborműve kapott helyet. (Az egyházmegye első érseke a Szent Koronát Rómából Magyarországra hozó Asztrik apát volt.) A szentélyfolyosó falában Martinus Ravesu XIII. századi sírkövét láthatjuk.

Templombelső

A templom arany, rózsaszín és fehér színekben tündöklő belső tere lenyűgözi a belépőt. A mély szentély megőrizte a román kori templom formáját, de a magas főhajó csehsüveg-boltozatával a barokk templomok hatását kelti.

A főoltárképet Kupelwieser Lipót 1857-ben festette. A párizsi világkiállításon is feltűnést keltő kép Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. A Fájdalmas Szűz-oltár alatt Szent Piusz földi maradványa fekszik aranyozott koporsóban, melyet 1741. július 11-én Patachich Gábor hozatott a római katakombákból.

A szószéket aranyozott fából faragták, oldalain a négy evangélista közel életnagyságú szobrával. A főszékesegyház ékessége a hatalmas méretű, jellegzetesen francia hangzású orgona, amelyet a pécsi Angster József épített 1876-77 között. Többször játszott rajta a Kalocsára látogató Liszt Ferenc.

Kis templomtörténet

Az első templomot 1010 táján építtette Asztrik érsek, a másodikat a XIII. század elején Csák Ugrin. A tatárok által megrongált templomot Nagy Lajos király idején újjáépítették, de azt 1602-ben a magyar hajdúk felgyújtották. A ma is látható barokk főszékesegyházat Csáki Imre bíboros terveztette, és utódai 1735-54 között építettek fel Mayerhoffer András tervei alapján.

A XIX. századi változtatások késztették Városy Gyulát a templom restaurálására. Foerk Ernő és Petrovácz Gyula kiépítette az érseki kriptát, a körfolyosót, a templom berendezését pedig egységesítették, visszaállítva olasz barokk stílusát.

Római katolikus székesegyház (Nagyboldogasszony), Kalocsa - névjegy

Kategória:
Műemlék, építmény
Település:
Kalocsa
Cím:
Kalocsa, Szentháromság tér 1.
Telefonszám:
76/487-501
Nyitva tartás:
Ápr. 1-okt. 31.: H-V 8.30-12 és 15-18; nov. 1-30.: H-V 8.30-12
Megközelítés:
GPS koordináták: 46.530089 / 18.972581

Programok: Kalocsa
Kalocsai Paprika Napok Kalocsai Paprika Napok

Látnivalók: Kalocsa
Szentháromság-szobor, Kalocsa Szentháromság-szobor, Kalocsa
Szent István-ház, múzeum, Kalocsa Szent István-ház, múzeum, Kalocsa
Művelődési központ, Kalocsa Művelődési központ, Kalocsa
Érseki palota, Kalocsa Érseki palota, Kalocsa
Hősi emlékmű, Kalocsa Hősi emlékmű, Kalocsa
Szobor sétány, Kalocsa Szobor sétány, Kalocsa
Katona István-ház, Kincstár, Kalocsa Katona István-ház, Kincstár, Kalocsa
Főszékesegyházi Könyvtár, Kalocsa Főszékesegyházi Könyvtár, Kalocsa

Vélemények: Római katolikus székesegyház (Nagyboldogasszony), Kalocsa

Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.

Bejelentkezek
facebookon keresztül