Az 1750-60 között épült barokk plébániatemplom 44 méter magas tornyai már több mint két évszázada jelzik a város központjának irányát, és nyolc órája mutatja az időt. A belső falképei Johann Cimbal alkotásai.
A Johann Cimbal bécsi akadémiai mester által még az építés idején festett mennyezetfreskók közül kiemelkedik a Magdolnát megjelenítő részlet. A főoltár képének Mária Magdolna-ábrázolásán a kőszikla-háttérből kiemelkedő alak a világi hiúságról való lemondást, a vezeklést és a mulandóságról való elmélkedést szimbolizálja.
A templomban kilenc mellékoltárt állítottak, amelyeken magyar királyok képei láthatók. Külön ki kell emelni az északi fal középső mellékoltárát, amin a város legrégibb műemléke, a Pieta-szobor látható. A jelenleg színesre festett XVII. századi szobor az egykori vásártéren - a mai kórház előtt - volt felállítva, akkor fehér színe miatt Fehérképnek nevezték. A sekrestye és a Szent Sír kápolna felett nagy oratórium (imaterem) van. A templom alatti kriptába 1778-ig temetkeztek. A templom teljes berendezése XVIII. századi barokk munka.
Évszázadok óta itt volt a város központja; itt lehetett az a közeli - a Zala folyó mocsarából kiálló - sziget vagy félsziget, ahol az első település létrejött. A templomot a mezőváros akkori földesura, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette. Az építőmester valószínűleg Tierhardt József volt. A homlokzaton az építtetést kezdő Bíró Márton és a befejező Koller Ignác veszprémi püspökök címerei láthatók, alattuk két szent kőszobra.
1826-ban Zalaegerszeg nagy része leégett. A tűz nem kímélte a templom tetőszerkezetét, a toronysisakokat sem, 34 mázsás harangjai is összeolvadtak a lángokban. A következő évben a város polgárai és új földesura, a szombathelyi püspök újjáépítette a templomot.
Bejelentkezéssel látogatható.
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül