Római katolikus templom (Szentháromság és Szent István király), Velemér, Velemér

A XIII. század végén épült, a késő román és kora gótikus stílus jegyeit egyaránt magán viselő épületet Aquila János 1377 körül készült freskói tették világhírűvé. Szentély északi oldalán gótikus fülke is látható. Aquila...

Aquila Jánosnak öt településen maradtak fenn munkái: Veleméren kívül Szlovéniában Mártonhelyen és Bántornyán, Ausztriában pedig Fürstenfelden és Radkersburgban.
A XIX. század második felében Gózon Imre és Rómer Flóris hívta fel afigyelmet az akkor nagyon rossz állapotban lévő templomra és az otttalálható falképekre.

A templom az országúttól kicsit távolabb, a falu délkeleti szélén, atemető közelében található. Kulcsa a Fő út 54. szám alatt kérhető el.

A freskók

A freskók egy része az elmúlt évszázadok folyamán megsemmisült. A szentély freskói közül, ha töredékesen is, de jól felismerhetők az evangélisták jelképei (oroszlán - Márk, sas - János, angyal - Máté, ökör - Lukács). A szentély északi falán felfedezhető Aquila János önarcképe is. A szentély ablakmélyedése virágokkal, növényi ornamentikával díszített; felül van Veronika kendője Jézus képmásának lenyomatával.
A diadalív szentély felőli oldalának csúcsában helyezkedik el a hármas kör, a Szentháromság szimbóluma. A diadalív külső falának középpontját az ítélkező Krisztus foglalja el, tőle jobbra és balra a jó és rossz cselekedetek szimbolikus ábrázolásai láthatók. Alul egyik oldalon a Kálvária-jelenet, a másik oldalon Szent Anna Máriával és a kisdeddel.
A hajó északi falán a Háromkirályok vonulása, Szent László és Szent Miklós alakja található. A déli fal freskóiból csak töredékesen maradtak fenn részletek. A nyugati falon a köpönyeges Madonnát és a Mennyei Jeruzsálemet ábrázoló falképeket festette meg a művész. A templom külső falán a bejárattól jobbra a Szent Kristóf-ábrázolásnak csak a nyomai látók.