Magyarország ma ismert gótikus falképei közül a legjelentősebbek láthatók a középkori eredetű, gótikus stílusú plébániatemplomban. A várhegy délkeleti csücskében, a Perényi-bástya közelében álló templom és a hozzá csatlakozó kolostor 1950-ig a ferences rend tulajdonában volt. Az ásatások során 1895-ben kerültek napvilágra a templom középkori eredetű faliképei. A középkori eredetű plébániatemplomot a XV. század...

Magyarország ma ismert gótikus falképei közül a legjelentősebbek láthatók a középkori eredetű, gótikus stílusú plébániatemplomban.

A várhegy délkeleti csücskében, a Perényi-bástya közelében álló templom és a hozzá csatlakozó kolostor 1950-ig a ferences rend tulajdonában volt. Az ásatások során 1895-ben kerültek napvilágra a templom középkori eredetű faliképei.

A középkori eredetűplébániatemplomot a XV. század elején a Garai család építtette át. A magyar művészettörténetnek ez a kivételes szépségű gótikus falképciklusa 1410-1420 körül készülhetett. A gótikusszentély teljes falfelületét igényes freskók díszítették, ebbőllegegységesebben a szentély ablakai közötti képek maradtak meg: a peremeken azapostolok alakjait festették meg. A legkorábbi falképek a szentély jobboldalának ülőfülkéiben láthatók; Szent Ágoston, Szent Lőrinc és Szent Istvánvértanú alakja díszíti az egyes fülkéket.

A boltozat központjában az Élet Könyvét magasra tartó Krisztus látható, tőle nyugatra Mária, karján a gyermek Jézussal, míg a diadalív közelében Szent Anna harmadmagával. Szent Anna az ágostonosok védőszentje.
A szentélyzáródás három boltsüvegén a szakállas Dávid király, az ifjú Salamon király, kétoldalt Zakariás és Dániel, illetve Jeromos látható. A szomszédos boltsüvegeken János, Lukács, Márk, Máté alakjai kaptak helyet attribútumaikkal. A nyugati boltsüvegeken a négy egyházatya képe látható: a bíboros Jeromos, a milánói Ambrus, Nagy Szent Gergely pápa, Szent Ágoston.

A falképek megrendelőire címereikutalnak; a Garáké mellett a Cilleieké, illetve a Zsigmond király általalapított Sárkányrendé ismerhető fel.

A templomhoz csatlakozó rendház ágostonos kanonokok számára épült,valószínűleg a XIV. században, és a hódoltság után vették birtokukba aferencesek.

Római katolikus templom (Szentháromság), Siklós - névjegy

Kategória:
Műemlék, építmény
Település:
Siklós
Cím:
Siklós, Vajda J. tér 1.
Telefonszám:
72/579-353
Nyitva tartás:
bejelentkezéssel látogatható
Megközelítés:
GPS koordináták: 45.852147 / 18.2988281

Programok: Siklós
Vince-nap Siklóson Vince-nap Siklóson
Pincéről Pincére - Variációk Vincére Pincéről Pincére - Variációk Vincére

Látnivalók: Siklós
A török uralom után siklós császári birtok lett, s ennek köszönhetően az uralkodó, Lipót császár kivételt tett várával: nem pusztíttatta el, mint a töbib magyar végvárat A török uralom után siklós császári birtok lett, s ennek köszönhetően az uralkodó, Lipót császár kivételt tett várával: nem pusztíttatta el, mint a töbib magyar végvárat
Római katolikus kápolna (Szent kereszt), Siklós Római katolikus kápolna (Szent kereszt), Siklós
Helytörténeti kiállítás, Siklós Helytörténeti kiállítás, Siklós
Ferences rendház, Máriagyűd Ferences rendház, Máriagyűd
Ferences rendház, Siklós Ferences rendház, Siklós
Református templom, Siklós Református templom, Siklós
Görögkeleti templom. Siklós Görögkeleti templom. Siklós
Városi Galéria, Siklós Városi Galéria, Siklós

Vélemények: Római katolikus templom (Szentháromság), Siklós

Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.

Bejelentkezek
facebookon keresztül