Rudas fürdő, Budapest

Az I. kerületben 1566-ban készült el a mai fürdő központja: a törökfürdőben 10 méter átmérőjű, áttört kupola alatt, amelyet 8 oszlop tart, egy nyolcszögletű medence foglal helyet.

A Duna és a hegyek találkozásában létrejött geológiai törésvonalban évezredek óta melegvizes források bukkannak a felszínre. Különösen így van ez a Gellérthegy tövében, az Erzsébet-híd budai hídfőjének közelében, ahol 21 melegvizű forrás fakad. A forrásokra már a középkorban fürdők épültek, és különösen a török időszakban használták ki a feltörő melegvizet. 

A török időkben épült fürdők közül az egyik legjobban megmaradt az itt látható kupolás Rudas-fürdő. A nyolcszögletű fürdőt két budai basa, Ali és Szokoli Musztafa építtette - az egyik elkezdte, a másik befejezte. Elkészültekor a dirikli illidzsaszi azaz a zöldoszlopos fürdő nevet kapta. A fürdő ma is működik, és egyike a legkedveltebb budapesti fürdőknek. A török rész mellett a XIX. században épültés többször átépített gyógy- és fürdőépület áll. A törökkupolás csarnok kívülről, a hegy felőli oldalról is tanulmányozható.

Az uszodarész 1896-ban épült. Az elmúlt években a törökfürdőt korhűen felújították.

A fürdővendégek

A Rudas-fürdő a közelmúltig az egyetlen olyan közintézmény volt Magyarországon, amire nem hatott az emancipáció, azaz a törökök által építettrészét csak a férfiak használhatták. Hosszas harcok árán, amibe a Parlament is beleszólt, most már a nők is igénybe vehetik a hét egy napján, sőt hét végén koedukált látogatás is van.

A budapesti fürdőközönség egyébként két nagy táborra oszlik. Az egyik a Rudas-fürdőre, a másik a szintén a Duna-part közelében, csak északabbra lévő Lukács-fürdőre esküszik. A két tábor nem éppen barátságos viszonyban van, és soha nem keveredik egymással.