Sirok

A település megközelíthető közúton: a 24-es úton Gyöngyös és Eger között; vasúton: a Kál-Kápolna-Kisterenye vonalon.A falu a Mátra és a Bükk szélénél fekszik. A dél felé tartó Tarnavölgye itt összeszűkül, majd kiszélesedik. Valószínű, hogy erről kapta a település a nevét, hiszen a Sirok szláv szó, jelentése: széles. A település környéke már...

A település megközelíthető közúton: a 24-es úton Gyöngyös és Eger között; vasúton: a Kál-Kápolna-Kisterenye vonalon.

A falu a Mátra és a Bükk szélénél fekszik. A dél felé tartó Tarnavölgye itt összeszűkül, majd kiszélesedik. Valószínű, hogy erről kapta a település a nevét, hiszen a Sirok szláv szó, jelentése: széles. A település környéke már korán lakott volt, határában kunhalmokat találtak. A várát az 1300-as évek elején építették. Az 1420-as években a vár alatt már település létezett, amely a XV. században mezővárosi rangot kapott.
A vár jelentősége a török hódítások idején megnőtt. 1596-ban került török kézre. A falu 1670-ben elpusztult. A hagyomány szerint 1717-ben a Rákóczi-szabadságharc után a császári csapatok felrobbantották a várat.
Sirokhoz tartozik az 1 km-re lévő Kőkút település.

Sirok neve - másképp

Hogy honnan ered a falu neve, arról a lakosságnak sokáig más elképzelése volt, mint a tudósoknak. Él ugyanis ezzel kapcsolatban egy legenda. A siroki vár romjától csak 400 méter a Barát és Apáca néven ismert kőbálvány. Egy népmonda szerint Tarnát, aki Darnó tündérkirály lánya volt, megszerette a fiatal Bodony. A gonosz apa haragjában megölte a fiatal szerelmeseket, akik kővé változtak. Valójában őket láthatjuk a bálványban. És mivel Darnó azóta is keservesen sír, innen származik a falu neve is.