Solymár

A Budapest határában, a Pilis és a Budai-hegység között húzódó település népszerű kirándulóhely. A falu központjában található, évszázados múltra visszatekintő kegytemplom híres zarándokhely.

A királyi solymászok, vagy éppen a só jelentésű latin "sal"-ból eredeztethető az oklevélben először 1266-ban említett település neve. (Népi szófejtés szerint mindenképpen Mátyás király felesége, Beatrix segítette hozzá a települést a névhez: a "Sólj már Mátyás!", az itt vadászó, és éppen rosszkedvű királyt megszólalásra biztató mondatával.)

A török idők alatt a falu elnéptelenedett. A XVIII. században a lakosság pótlására németeket, szerbeket, szlovákokat telepítettek be. Az 1715. évben újratelepült község német bevándorlóinak leszármazottjait a második világháború után nagyrészt kitelepítették. A település Schaumar nevét azonban ma is őrzik.

Autóval a 10-es útról, vagy a budapesti Hűvösvölgy felől érhető el a település. A fővárosi 64-es autóbusz is az utóbbi útvonalon közlekedik.

Helytörténet

A királyi solymászok, vagy éppen a só jelentésű latin "sal"-ból eredeztethető az oklevélben először 1266-ban említett település neve. (Népi szófejtés szerint mindenképpen Mátyás király felesége, Beatrix segítette hozzá a települést a névhez: a "Sólj már Mátyás!", az itt vadászó, és éppen rosszkedvű királyt megszólalásra biztató mondatával.)

Az oklevelek 1370-1531 között említik a solymári várat (Castrum Salmar), amelyet hol főurak birtokoltak, hol maga a király. Bél Mátyás idejében (1737) azonban már omladozó, kormos falak, fedetlen, de itt-ott kőfaragásokkal díszített termek regéltek a múltról.

A török idők alatt a falu is elnéptelenedett. A XVIII. században a lakosság pótlására németeket, szerbeket, szlovákokat telepítettek Solymárra. Az 1715. évben újratelepült község német telepeseinek leszármazottjait a második világháború után nagyrészt kitelepítették. A település Schaumar névet azonban ma is őrzik.