Szabadtéri Bányászati Múzeum, Tatabánya, Tatabánya

Berendezett irodákkal, bányászlakásokkal, szabadtéri gépbemutatón, és bejárható bányatér segítségével idézik meg a bányászatot az egykori XV-ös aknánál, a szénmedence utolsó termelőüzeménél.

Az ipari skanzen legfőbb látványosságát az egykor működő épületegyüttes jelenti, a benne levő, és a szabadtéren kiállított, a bányában valamikor használt gépi berendezésekkel.

A múzeum bejáratával szemben, központi helyen az egykori tatabányai bányaüzemekre jellemző acélszerkezetű aknatorony fogadja a látogatót. A külszíntől 286 méter mély függőleges akna a bánya szellőztető aknája volt. Az aknatorony mellett áll az a FAK-160 típusú bányaszellőztető, amely folyamatosan friss levegővel látta el a bánya föld alatti térségeit. A függőleges aknában közlekedő kasokat az aknatorony mögötti gépházban látható, méreteiben és megjelenésében ma is lenyűgöző szállítógép mozgatta.

A műhelyekben a bánya működéséhez szükséges kisebb javításokat végezték. Ezek közül ma a kovácsműhely látható eredeti felszerelésével. A többi létesítmény - víztorony, telefonközpont, fürdő-öltöző épület - ugyanúgy hozzátartozott egy bányaüzemhez, mint az üzem parkjában a hősi halottaknak állított emlékmű.

A volt irodaépületben kialakított kiállítótermekben a tatabányai bányák feltárása, majd a szénvagyon kitermelése során talált ásványok, kőzetek, megkövesedett növény- és állatmaradványok tekinthetők meg, köztük a Csordakútról származó, az egész világon ritka ásvány, a mellit. Látható még az eredetihez hasonlóan berendezett üzemvezetői iroda, bányamérnökség térképasztallal, az ott használt eszközökkel és műszerekkel. Sajátos hangulatot áraszt az egykori felolvasó, ahol a bányába leszállás előtt a munkafeladatokat elosztották.

A bányász szokások, hagyományok életben tartását is vállaló ipari skanzenben az egykori bányatelep mindennapi életét fölidéző mesterségek rekvizitumai is láthatók. Mozgáskorlátozottak is tudják látogatni a múzeumot.

Bejelentkezéssel látogatható.