Szabolcsi alma, Jonathan

Más elnevezések: nyírségi, szabolcsi jonatán. Leírás: A Szabolcsi alma (Malus domestica Borkh.) fogalmán az eladók és a vevők Magyarország északkeleti részén, a Nyírség­ben, Szatmárban termett Jonathan almát értik. A magyar almatermesztés világhírét ez a fajta alapozta meg. A...

Más elnevezések: nyírségi, szabolcsi jonatán.

Leírás: A Szabolcsi alma (Malus domestica Borkh.) fogalmán az eladók és a vevők Magyarország északkeleti részén, a Nyírség­ben, Szatmárban termett Jonathan almát értik. A magyar almatermesztés világhírét ez a fajta alapozta meg. A fajta valószínűleg az Esopus Spitzenberg magoncaként 1800-ban keletkezett New York államban (USA). Jonathan Hasbrouck hívta fel rá először a figyelmet, és megtalálója tisztele­tére nevezték el a fajtát Jonathannak. Gyümölcse az északkeleti térség éghajlati vi­szonyai között tetszetősségében és ízletességében minden más fajtát felülmúlt, ezért hibái ellenére is közkedvelt maradt. Közepes vagy kicsi gyümölcse kissé lapított tojás vagy kúpos gömb alakú, a csésze körül enyhén bordázott. Legjobb fogyasztási minő­sége a 60-70 mm átmérőjű gyümölcsnek van. Héja vékony, sima, fényes. Alapszíne zöld, éretten sárga, melyet élénkpiros fedőszín borít. Húsa sárgásfehér, tömött, bőlevű, egyedülál­lóan harmonikus ízű, egyidejűleg édes, savas, kissé illatos és zamatos. A gyümölcs érzékeny a szedési időpontra. Az alapfajta szedési ideje szeptember közepe. A túlérett gyümölcsök gyakran foltosodnak.

Felhasználás: A fajta kiváló beltartalmi értéke és íze miatt na­gyon sokrétűen hasznosítható: friss fogyasz­tás, levesek és főzelékek adaléka, de kiváló mártás, püré is készíthető belőle. Az almával készült pite, lepény és rétes jellegzetes magyar sütemény. Kedvelt élelmiszeripari alapanyag pektin, zselé, befőtt, sűrítmény és pálinka készítésére. Napjainkban a megtermelt mennyi­ség nagy részét a feldolgozóipar veszi fel.

(Forrás: Hagyományok, ízek, régiók - FVM AMC Kht., 2001)