Szántód

A Tihannyal, a Tihanyi-félszigettel szemben fekvő Szántódnál a legkeskenyebb a Balaton. A közeli komp-átkelőhely, a strandok, Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központja kedvelt kirándulóhellyé teszik. A déli oldalon a Balaton hullámzása több helyen is alakította, formálta a partot. A hullámverés által idehordott üledékből épült a szántódi turzásháromszög is. Az 1055-ből származó alapítólevélben szereplő...

A Tihannyal, a Tihanyi-félszigettel szemben fekvő Szántódnál a legkeskenyebb a Balaton. A közeli komp-átkelőhely, a strandok, Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központja kedvelt kirándulóhellyé teszik.

A déli oldalon a Balaton hullámzása több helyen is alakította, formálta a partot. A hullámverés által idehordott üledékből épült a szántódi turzásháromszög is.

Az 1055-ből származó alapítólevélben szereplő "koku zarma" kifejezést ezzel a földnyelvvel, azaz Szántóddal azonosították.

A település hosszú évszázadokon át a tihanyi apátság birtokaihoz tartozott. A Tihany és Szántód közötti átkelő csak a XVIII. század végén került a királyi kamarához, később a somogyi vármegyéhez, majd a Balatoni Hajózási Társasághoz.

A révtől mintegy másfél kilométerrel délebbre lévő Szántódpusztán már az Árpád-korban fejlett mezőgazdasági tevékenységet folytatott a tihanyi apátság. A fejlődés a török uralom idején ugyan megakadt, de a reformkor idején ismét a korszerű gazdálkodás alapjait teremtették meg itt. A korábbi, sárral tapasztott épületek helyére téglából készült lakóházak, istállók, terménytárolók kerültek. A máig álló, Európa Nostra-díjjal kitüntetett épületegyüttes ma kulturális központ.

A XX. század elejétől a révhez vezető út mellett parcellázták a területet, lakóházépítések kezdődtek el. A vasútállomás megépülésével az üdülőépítkezések üteme felgyorsult. A település közigazgatási szempontból hol Kőröshegyhez, hol Zamárdihoz tartozott. Önállóvá 1996 őszétől vált.

Szántód a 7-es számú út mentén fekszik. Zamárdiból vagy Balatonföldvárról leágazás vezet a fürdőtelepre, illetve a révhez.