A falu fölé magasodó Szársomlyó-hegy a Villányi-hegység legmagasabb csúcsa, 442 m. Számtalan növényfaj egyedüli hazai élőhelye. Itt tenyészik az ország legritkább, igen híres növénye, a magyar kikerics.
A kelet-nyugati csapású, 3,5 km hosszú és 1,7 km széles hegy meredekdéli oldalával tekint le a Dráva síkjára. A Szársomlyó táj esztétikai szempontból is különleges értékű. Nyugatról tekintve tökéletes kúpnak látszik, délről éles gerincű hegycsúcsnak, míg délkeletről legfőbb jellemzője a meredek, "ördögszántotta" fal.
Kialakulása a felszínre került, helyenként sekély talajréteggel borított mészkő oldódásának köszönhető, melyet a növények gyökerei és a lezúduló vizek is elősegítettek. Ezt a karrmezőt nevezi a népnyelv "ördögszántásnak". A ritkás karsztbokor erdő és a jellemzően gyepes növénytársulásokban igen magas a mediterrán fajok aránya (20%-ot is meghaladja). Itt tenyészik hazánk legritkább, egyben igen híres növénye, a magyar kikerics. A hazai természetvédelem kezdeti lépéseinél, már 1933-ban védetté nyilvánították ezt a gyönyörű, koratavasszal virágzó növényt - ami a már forgalomból kivont kétforintos érmét is díszítette.
A kőbányászat már a XX. század elején megindult a hegy keleti oldalán, ahol ma a szoborpark található. A nyugati oldalon napjainkban is folyik a kitermelés. 1936 és 1944 között bauxitot is bányásztak mélyműveléssel, ennek nyomai a hegy déli lejtőjén ma is láthatók.
A Szársomlyóra felkapaszkodókat szép kilátás és a csúcson fellelhető középkori vár romjai fogadják. Mivel a hegy legértékesebb részei természetvédelmi oltalom alá tartoznak (224 ha terület), látogatásuk csak előzetes bejelentéssel és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságától kapott engedéllyel, szakmai kísérettel lehetséges.
A Nagyharsányból Villányba vezető úton tábla jelzi a hegyre vezető kocsiutat, mely a szoborparkot is érinti.
Egy világszép nagyharsányi lányra szemet vetett az ördög. Az anya teljesíthetetlennek hitt feltételt szabott a frigylétrejöttéhez: ha az ördög egyetlen éjjel, kakasszóig felszántja a hegyoldalt, övé lehet a lány.
Az ördög ekéje elé fogott hat pár fekete macskát, és szántani kezdett. Olyan jól haladt, hogy az öregasszony megijedt, és maga kezdett kukorékolni. Az ördög elhajította az ekét (ebből lett a beremendi hegy), kirázta bocskorából a földet (ebből lett a siklósi hegy), majd nagyot ugrott és bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ma is kénes víz bugyog elő, a forrást a lány neve után Harkánynak nevezik.
A felszántott hegyen ma is látszanak a macskák nyomai. A mese után ráragadt a déli domboldal karrmezőjére az ördögszántás elnevezés. A macskák karmainak tartott karcolások valójában finomoldási nyomok, a sziklákon lefolyó víz mélyíti azokat a lefolyómészkőbe.
A Szársomlyó-hegyen, az elhagyott kőbányateknőben 1968-ban jött létre a szabadtéri műterem és a szoborpark.
A magyar kikerics hazánk legritkább és leghíresebb növénye, amely a már forgalomból kivont kétforintos érmét is díszítette
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül