Százhalombatta

A város a környékén található mintegy 120 halmot számláló halomsírmezőről nevezetes. A régészeti és természetvédelmi oltalom alatt álló leletegyüttes területén alakították ki Magyarország első kísérleti régészeti parkját.

Százhalombatta műemlékei közül figyelemre méltó a még feltárás alatt álló római katonai tábor, a római fürdő, valamint az ikonosztázáról híres XVIII. századi szerb templom. A város és a környék múltjának, jelentős eseményeinek emlékeit, néprajzi értékeit is őrzi a Matrica Múzeum. (Matrica a város római elődjének neve.) Százhalombatta mai arculatát a XX. század 60-as éveitől az iparosítás alakította: az Olajfinomító és a Dunamenti Hőerőmű ide telepítése. 

A város a kulturális-művelődési tevékenységeken túl, a Duna közelségének köszönhetően a sport és szabadidős lehetőségek sorát kínálja.

Múltidéző

A múzeum gazdag régészeti gyűjteményéből a legszebb tárgyakat és a település múltját bemutató dokumentumokat láthatjuk itt.
A mai Százhalombatta környéke már a korai bronzkortól lakott volt. A bronzkori telep élete a halomsíros kultúra (i. e. 1300) hódítása után szűnt meg, őket az urnamezős kultúra népei (i. e. 1100) követték. A gazdag halotti kultúra emlékét halomsírmező örökítette meg.

A rómaiak a település déli részén, a Duna partján húzódó limes mellett építettek palánk- majd kőtábort. "Matricának" nevezett városuk az első század közepétől a Római Birodalom bukásáig lakott volt. A magyar honfoglalók az egykori római tábor köré telepedtek le.

A török kor pusztításai után szerb, magyar és német népesség érkezett. A katolikus rácok a németekkel együtt beolvadtak a magyarságba, az ortodox szerbek viszont ma is őrzik nyelvüket, hagyományaikat, szokásaikat. Ők Batának hívják a települést.