A barokk kastély építészeti szempontból is érdekes. Kiemelt jelentőségét azonban az adja, hogy itt élt a ″legnagyobb magyarként″ tisztelt Széchenyi István. A kastély ma emlékmúzeum.
A kastély 1750 körül épült, 1800-ban Ringer József,1840-ben pedig Hild Ferdinánd tervei alapján jelentősen átépítették. Az építkezést Széchenyi Antal kezdte meg az 1700-as évek derekán az itteni udvarház átépítésével. Majd a Nemzeti Múzeumot alapító, felvilágosult gondolkodású Széchényi Ferenc és fia, Széchenyi István is hozzájárult a ma is látható épületegyüttes kialakításához.
Széchényi Ferenc idején készült a főbejárat fölé a kovácsoltvas erkély. Széchenyi István 1838-ban Pollack Mihály tervei alapján bővítette mind a két oldalon egy-egy derékszögben csatlakozó szárnnyal. Az ő birtokossága idején élte virágkorát, s ha tudjuk, hogy 1840-ben, amikor építését befejezték, gázvilágítás és vízöblítés szolgálta a kényelmet, akkor ez valóban virágkora volt a nagycenki kastélynak.
Az őrépületekkel védett, kovácsoltvas kapun át belépő vendégetfranciakert fogadja. A kétszintes, finom homlokzatú épület közepéntimpanonnal zárt rizalit ugrik ki. Előtte toscan oszlopok tartják abarokk kovácsoltvas erkélyt. Az ablakok felett nagyméretűdomborműszalag húzódik. A timpanonban a Széchenyi család címerelátható. A két szinten végigfutó 5-5 ablak finom ritmust ad azépületnek.
Sajnos nem tudom minősíteni, mert szégyenszemre Húsvét hétfőn zárva volt a - borzasztóan csúnya idő ellenére is - rengeteg látogatni akaró vendég előtt a kastély. Nagyon sajnálom, direkt kitérőt tettünk a kastély megtekintése miatt Kőszegről hazafelé, de hiába. Nem éppen vendégszeretetről árulkodik ez a hozzáállás az üzemeltetők részéről. Remélem változik álláspontjuk és máskor ilyen ünnepen is megnézhetik az érdeklődők a kastélyt.