Szendrő

A 27-es úton fekvő települést közvetlen út köti össze a 26-ossal is. Vonattal a Miskolc-Tornanádaska vonalon jutunk el ide.A település neve az írott emlékekben először 1317-ben fordul elő, az 1330-as években már egyháza és lelkészháza volt. Várát, mely a megye első kővára volt, a XIV. század derekán a Bebekek építették, akik...

A 27-es úton fekvő települést közvetlen út köti össze a 26-ossal is. Vonattal a Miskolc-Tornanádaska vonalon jutunk el ide.

A település neve az írott emlékekben először 1317-ben fordul elő, az 1330-as években már egyháza és lelkészháza volt. Várát, mely a megye első kővára volt, a XIV. század derekán a Bebekek építették, akik Borsod vármegye északi részének birtokosai voltak. A török hódoltság idején Szendrő végvár volt. 1544-től mezővárosi rangot viselt, 1613-tól 1660-ig vármegyei székhely, 1615-től 1908-ig pedig a szendrői járás székhelye volt.

Eger eleste után többször is sikertelenül ostromolták a törökök. Később a császári csapatok foglalták el, majd a függetlenségi harcok során bírt nagy jelentőséggel, amikor többször is gazdát cserélt. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc felrobbantotta, az egykori várból ma már csak néhány rom fedezhető fel.

A kiegyezést követő évek nagy gazdasági fellendülést hoztak Szendrő életében. 1896-ban megépült a Bódva-völgyi vasút, megerősítve a település kereskedelmi szerepét. A II. világháború pusztítását követően az 1950-es években kezdett ismét fejlődésnek indulni a város, a térség. 1996-ban visszakapta városi rangját.