Az István-barlang a különleges formájú cseppkövek birodalma. Legnagyobb mélysége 55, hosszúsága mintegy 350 méter, a látogatók túrája körülbelül fél órát vesz igénybe. Levegője miatt gyógybarlang is.

Az 55 m hosszú mesterséges bejárati táró több természetes sziklaüreget keresztez, mielőtt beérnénk az első nagyobb terembe. A barlangot feltáró Kadic Ottokár a megnyitáskor többnyire történelmi nevekkel - amit azután gyakran változtattak - látta el a barlang jelentősebb termeit. Így a táró utáni első termet Endre király csarnokának hívta, ma Nagy-teremnek nevezik. Fölül belátni abba a kürtőbe, a Kutya-lyukba, amelyen át a kutatók kezdetben leereszkedhettek. Az ide beesett, és így a barlangot "felfedező" kutya kaparászásainak nyoma sokak szerint ma is látható a sziklafalon.

A Nagy-teremben látható a barlang folyóvizes kialakulására utaló üstszerű mélyedés, az Eróziós-fülke, valamint a Mamut-fogsort. A meredek Lépcsős-folyosón 72 lépcsőfok megmászásával érünk fel a Kilátóba. Innen beláthatunk a 15 méter mély és 20 méter magas Béla király-hasadékba. A lépcsőmászás fáradalmaiért az Orgona nevű cseppkőcsoport látványa bőven kárpótolja a látogatókat. Nemsokára a barlang legnagyobb üregébe, a 20 méter hosszú és 5 méter széles Kupola-csarnokba (Gizella királyné-csarnoka) jutunk, amely sok szép cseppkövet tartalmaz. Bal oldalon a törmeléken a Meseország Jancsi és Juliskája, a Fülesbagoly, a Mesekastély, Mátyás király lovas szobra látható - vagy az, amit éppen a fantázia teremt belőlük. A terem közepére érve feltűnik a Kövesült vagy Megfagyott vízesés.

További formák között haladva érhető el a barlang cseppkövekben leggazdagabb része, az Oszlopok csarnoka. Balra egy kis, mozdulatlan vizű, kristálytiszta tó található, amelybe a látogatók pénzt szoktak dobálni. Az oszlopok után a Színház-terem, majd a Bányatáró, a Keskeny-terem, végül a Hátsó-csarnok következik, ahol a túra visszafordul.

A barlang az egri út mentén a Palotaszállótól 500 méterre nyílik. A legmelegebb időben sem emelkedik 10 fok fölé a barlang hőmérséklete - vigyünk pulóvert! A túrák minden egész órában indulnak, minimum 10 fős csoportokkal.

Feltárástörténet

A hegyoldalban több üreg ismert, s a későbbi István-barlangot is csak mint Kutya-barlangot tartották számon. A hagyományok szerint a lillafüredi Kálvária-kápolna fölött nyíló lyuk akkor vált közismertté, amikor véletlenül beleesett egy kutya, s napokig tartó ugatására felfigyeltek a helyi lakosok. Végül is két vállalkozó szellemű fiatalember kötélen leereszkedett, s kimentette.

A barlang tudományos feltárását Kadic Ottokár végezte 1913-ban. Annak idején a barlangnak nem volt különösebb tudományos vagy turisztikai érdekessége, de 1927-1928-ban, Lillafüred kiépítésekor újra előtérbe került a barlang ügye. A kiépítés nagy része abból állt, hogy a közben kihajtott bejárati tárón keresztül a szűkületekben felhalmozódott barlangi agyagot és kőtörmeléket kitermelték. A villanyvilágítás bevezetése után, 1931-ben a nagyközönség számára megnyitották a barlangot.

Szent István-cseppkőbarlang, Miskolc - névjegy

Kategória:
Természeti érték
Település:
Lillafüred (Miskolc)
Cím:
Miskolc-Lillafüred, Erzsébet sétány 4.
Telefonszám:
46/334-130
Nyitva tartás:
Ápr. 1-szept. 30.: H-V 9-17; okt. 1-márc. 31.: H-V 9-14
Megközelítés:
GPS koordináták: 48.100643 / 20.621657

Vélemények: Szent István-cseppkőbarlang, Miskolc

Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.

Bejelentkezek
facebookon keresztül